Robotpolgi
Manapság a HR talán legtrendibb, egyben legfontosabb „szakkifejezése” az algoritmizáció. De ez nem csak azt jelenti, hogy a munkaerő-piaci evolúciós versenytérben mennyire használhatóak az algoritmusok, például a toborzás-kiválasztásban, vagy a digitális ügyvitel (foglalkoztatás-munkáltatás) papírmentesítésében, bürokratikus hatékonyságának növelésében, hanem azt is, hogy mikorra és hány százalékban válthatja ki a gépi munkaerő az emberit a folyamatok, a munkakörök, sőt a pozíciók szintjén is.
Ami algoritmizálható, az előbb-utóbb algoritmizálásra is kerül, és a „rossz” hír az, hogy minden algoritmizhálható (persze, az egy más kérdés, hogy hosszú távon, gazdaságpolitikai megfontolások tekintetében az automatizáció-robotizáció „megéri-e”), amelyre igen jó példa, hogy a Tokió melletti, Tama város polgármesteri székéért esélyegyenlőséget, igazságot, a lakosság értő és figyelmes panaszainak meghallgatását ígérő humanoid robot is indult - 2018-ban!
Gépek természetesen nem vehetnek részt legálisan politikai választásokon, még Japánban sem, ezért jog szerint a jelölt egy élő ember, Michihito Matsuda (a pályázó robotpolgi "kampányfőnöke") volt, aki azonban azt ígérte, hogy győzelme esetén a város kormányzását az intelligens számítógépre bízza, aki - vagy inkább amely - hatalmas mennyiségű adatot - beleértve a helyi lakosok, javaslatait, panaszügyeit is - tudna összegyűjteni, rendszerezni, feldolgozni, illetve ezek alapján a város számára a lehető legjobb döntéseket meghozni.
És bár a „csinos” polgármesterjelölt-robot végül nem került megválasztásra, de azok, akik csak legyintenek erre a „vicc”-re (és szkeptikusak a munkaerő-piac droid-inváziójával szemben), érdemes tudniuk, hogy 4000 voksot azért bezsebelt és harmadik helyen végzett a polgármester-székért vívott küzdelemben!