People&Focus - PAP(P)OLÓ

A legfiatalabb munkaszüneti ünnepnapunk

Fri, 23 Oct 2026 13:22:00 +0000

A harminc éven át kimondani is félt, átértelmezni, illetve eltusolni próbált, manapság pedig már inkább kisajátítani igyekezett („I can't calm, I'm Hungarian”...) októberhuszonhárom 1991. óta munkaszüneti nap. És nem mellesleg persze, az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának ünnepnapja.

1956. októberének második felében az országszerte meginduló – akkor még döntően "csak" szociális elégedetlenségből fakadó és az akkori lengyelországi eseményekkel szolidaritást kifejezni kívánó – egyetemi diákmegmozdulások pár nap alatt általános reformokat követelő mozgalommá váltak, amelyek aztán a budapesti Bem-szobornál tartott szimpátiatüntetésben, illetve rendszerellenes tömegdemonstrációban csúcsosodtak ki október 23-án. Az aznap kora délután a Bem szobornál összegyűlt tömeg kora estére a Parlament elé vonult, ahol a közel kétszázezer főre gyarapodott tiltakozók meghallgatták Nagy Imre reformokat ígérő beszédét, közben a tüntetők egy másik csoportja ledöntötte a Dózsa György úti Sztálin-szobrot. Késő estére pedig a Magyar Rádió épületénél valódi ostromállapot alakult ki: a fegyverhez jutott – és a követeléseiket a rádión keresztül terjeszteni kívánó – tüntetők és az épületet védő ÁVH-sok közötti tűzharccal gyakorlatilag megkezdődött a magyar nép proletárdiktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás elleni fegyveres felkelése, amely aztán a fegyveres felkelők ellenállásának szovjet csapatok általi vérbe fojtásával és teljes felmorzsolásával fejeződött be november 11-én.

A forradalom leverését követően tilos volt október 23-át nemhogy megünnepelni, de még - forradalomként - említeni is. A hivatalos álláspont szerint „ellenforradalom” zajlott, melyet „reakciós” és „köztörvényes elemek” szerveztek. Az 1980-as évek végének közeledtével kezdett aztán ’56 valódi története széles nyilvánosságot kapni. 1988-ra már Nagy Imre és az ötvenhatosok rehabilitációjának követelése is "mindennapossá" vált, rá egy évre pedig, több százezres tömeg előtt temetik újra a kivégzett miniszterelnököt és mártírtársait.

Mindezeken innen és túl, október 23-a történelmi jelentőségét az is jól példázza, hogy Bethlen Gábort, Erdély aranykorának megteremtőjét is október 23-án (csak kicsit korábban, 1613-ban) választotta meg fejedelemmé a kolozsvári országgyűlés,

1989-ben aztán az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás, a Parlamentnél összegyűlt százezres tömeg előtt ezen a napon kiáltja ki a III. magyar demokratikus köztársaságot, az új, demokratikusan választott országgyűlés pedig 1991-ben hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánítja október 23-at, amely így válik az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának ünnepnapjává. És munkaszüneti nappá.

Tanulj DIRECTOR és LEADER lesz belőled!

Thu, 15 Oct 2026 13:01:00 +0000

A TEHETSÉG pop-science pszicho szociológiája

Sun, 20 Sep 2026 04:51:00 +0000

„Hinnünk kell, hogy TEHETSÉGESEK vagyunk valamiben, és hogy ezt a valamit bármi áron el kell érnünk.” (Marie Curie)

"A TEHETSÉG a kétely ellenére történő cselekvés képessége." (Annet Huizing után szabadon)

„A TEHETSÉG nyeri a meccset, de a csapatmunka nyeri a bajnokságot!” (Michael Jordan)

„TEHETSÉGES az, aki többet tud, mint amennyit tanult.” (Osváth Ernő)

"Sosem volt különösen jó labdaérzékem, sosem fociztam, kosaraztam jól, nem dobtam különlegesen nagyot a labdával. Nem vagyok kifejezetten sem erős, sem okos, középiskolai eredményeim közepesek voltak. Nem úszom túlságosan jól, a vízfekvésem teljesen átlagos és tizenegyszer tiltott el az orvos az uszodától. Ha legvégül össze kellene foglalnom a sikereim okát, csak annyit mondanék: Mindig én akartam jobban. Ez az én TEHETSÉGEM.” (Benedek Tibor)

"Nem a TEHETSÉG, hanem az "égő vágy" tesz győztessé" (Jim Dornan)

Na most, jöjjön vagy ne jöjjön az külföldi munkaerő?

Tue, 15 Sep 2026 15:45:00 +0000

A cél a tied!

Fri, 11 Sep 2026 07:32:00 +0000

A CÉLOD A TIED, ÉS EGYEDÜL A TIED!

A célod eléréséért sokan dolgozhatnak veled, dolgozhatnak neked, dolgozhatnak melletted, de senki sem dolgozhat helyetted.

Szeszmentesen nem termel rendesen szenet sem

Sun, 06 Sep 2026 06:04:00 +0000

Egy évig terjedő fogház és akár 10 ezer korona pénzbüntetés terhe mellett szigorú alkoholtilalmat vezettek be a Tanácsköztársaság vezetői Magyarországon. És bár a radikális alkoholellenesség mind a hazai baloldali értelmiségi körökben, mind a nemzetközi munkásmozgalomban a dicsőséges 133 napnál jóval korábbra nyúlik vissza, az akkori hazai proletárok (bányászok, kohászok, mezőgazdasági munkások) tetszését mégsem nyerte el…:

A széntermelés hanyatlásának fő oka a szesz hirtelen elvonása a munkásoktól. Csak tessék ezen gondolkozni, elvtársaim. Ez nemcsak a bányamunkásokra áll, hanem áll a nehéz vasipari munkásokra is. Én dolgoztam vasolvasztóban és voltam lent a bányák mélyén is. Ott a vasolvasztóban, ahol félig meztelenül, 40 fokos melegben dolgozik a munkás, ha egy fél napig állandó szomjúságát vízzel öblögeti le, akkor egy fél nap múlva kolerát kap. Minden pohár bortól pedig erőre kap és ezzel szomjúságát valóban csillapitani tudja. Az ital nem luxus-cikk, hanem életszükségleti cikk annál a kohómunkásnál. Mindez vonatkozik a bányamunkásokra is. Tessenek lemenni egyszer a bányák mélyébe, arra a nyirkos, sáros talajra, majd meg fogják látni, hogy ha ott vízzel élne a bányamunkás, akkor egy pár nap alatt kidőlne és nem tudna dolgozni, nem tudna termelni. Kérem az igen t. tanácsgyűlést, hogy ezt a dolgot jól szívlelje meg. Amit a kohómunkásokra és a bányamunkásokra mondtam, vonatkozik a mezőgazdasági munkásokra is. Annak a mezőgazdasági munkásnak, aki napkeltétől napnyugtáig dolgozik a legforróbb nyárban, életszükséglete egy pohár bor, mert ez vizén élve, csak úgy kidőlne, mint a bányamunkások vagy a kohómunkások. Felpuffadna!”

Among Europe’s Top HR Change Management Consulting Firms

Fri, 04 Sep 2026 10:12:00 +0000

Ferenc Jóska nyilvánította munkaszüneti nappá

Thu, 20 Aug 2026 12:46:00 +0000

I. István annak idején még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, erre a napra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és hirdetett törvénynapot.

Az ünnep dátumát aztán I. (Szent) László királyunk tette át augusztus 20. napjára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával a székesfehérvári bazilikában ezen a napon emeltették oltárra I. István földi maradványait, amely István szentté avatásával volt egyenértékű.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától kezdve egyházi ünnepként élt tovább, azonban 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s ekkor az augusztus 20-án ünnepelt Szent István-nap kimaradt az egyházi ünnepek sorából.

Mária Terézia 1777-ben újból, immáron nemzeti ünnepként vetette fel a naptárakba. A Szent Jobbot pedig visszaszerezvén az akkori Raguzából, a mai Dubrovnikból, Bécsbe, majd végül Budára vitette. A relikviát ettől kezdve viszik körmenetben végig a magyar fővárosban.

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az ünnepet, hiszen Szent István - sok egyéb mellett - a független magyar állam talán legemblematikusabb szimbóluma. Az 1867-es kiegyezés után azonban az ünnep visszanyerte régi fényét, sőt 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig elrendelték a középületek címeres zászlóval történő fellobogózását is.

A Szent István kultusz aztán a Horthy-korszakban kapott fényes lendületet, olyannyira, hogy 1927-ben, illetve -től vált 'augusztushúsz' részévé, majd elmaradhatatlan látványosságává a tűzijáték. A szentistvánozás csúcspontját pedig 1938. jelentette, amikor a szent király halálának 900. évfordulója alkalmából, a Szent István-emlékév részeként, emelték augusztus 20-át nemzeti ünneppé.

Az 1945 utáni proletárdiktatúra számára az ünnep – vallási és nemzeti-függetlensági tartalma miatt – nem volt vállalható, így szükségesnek tartották annak tartalmi megújítását:

először az új kenyér ünnepének nevezték el (bár augusztus 20-át nemcsak ekkortól tartják az új kenyér ünnepének, sok helyen régen is e napon sütöttek először új búzából őrölt kenyeret),
az új alkotmány hatályba lépését is 1949. augusztus 20-ra időzítették, így 1949-től augusztus 20. az alkotmány napjaként is szerepelt, 1950-től pedig a Magyar Népköztársaság hivatalos állami ünnepévé is vált, megtartva persze munkaszünetinapságát. .

1966. augusztus 20-án rendezték meg először a debreceni virágkarnevált. A mára egyhetes rendezvénnyé nőtt programsorozat központi elemét a több százezer szál élővirágot, valamint számos, 5 méter magas és 12 méter hosszú virágkompozíciót felvonultató, Európában is egyedölálló felvonulást manapság is augusztus 20-án tartják.1983. augusztus 20-án mutatták be azIstván, a királycímű magyar rockoperát a városligeti szánkózódombon, amit azóta Királydombnak neveznek.Több mint negyvenévnyi szünet után, 1989 óta ismét a régi hagyományok mentén, de már új elemeket is bevetve rendezik meg augusztushúszat. tisztavatással, légi parádéval, ünnepi szentmisével, a Szent jobb-körmenettel, a Virágkarnevállal, népművészeti előadásokkal, koncertekkel, gasztroélményekkel és az ország számos pontján nagyszabású tűzijátékkal színesítik, s teszik emlékezetessé az ünnepet (amelyek 2020-ban aCOVID-19 járvány miatt jórészt elmaradtak)

Az első szabad választások után létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5.-én a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül 'augusztushúszat' emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé (és persze munkaszüneti nappá).

És vannak, akik szerint a gólyák is igen fontos mérföldkövüknek tekintik ezt a napot, mert állítólag augusztus 20-a után indulnak messzi vándorútjukra.

Füstölgő ösztönzők

Mon, 10 Aug 2026 14:39:00 +0000

A munkahelyi aktivitás-ösztönzés a keresőképességbe történő befektetés!

Sat, 08 Aug 2026 15:15:00 +0000