People&Focus - PAP(P)OLÓ

Nem HUMAN RESOURCE, hanem PEOPLE Management

Wed, 10 Jun 2026 06:26:00 +0000

If you ask a football player 'Who are you?', he says 'I am a football player.' No, you are a man who plays football." - Ha megkérdezel egy futballjátékost: »Ki vagy te?«, általában azt feleli: »Futballista vagyok«. Pedig nem, ő egy ember, aki futballozik.”

Personally, I am not the coach, I do the coach. - Személy szerint én sem AZ edző vagyok, hanem ember, aki edzősködik.”

(Carlo Ancelotti – az ember, aki edzőként dolgozva ötször nyerte meg a Bajnokok Ligáját)

Egészpályás AI letámadás

Mon, 08 Jun 2026 12:29:00 +0000

Kerékpáros = foglalkoztatási katasztrófa

Wed, 03 Jun 2026 10:49:00 +0000

A közismert anekdota szerint, egy bankár, közgazdászok társaságában az alábbi eszmefuttatást eresztette meg:

"A kerékpáros gazdasági és foglalkoztatási katasztrófa:

Nem vásárol autót, és nem vesz fel hitelt, hogy azt kifizesse, és még csak biztosítást sem köt rá.
Nem tankol üzemanyagot, nem költ javításra vagy parkolásra, és nincs szükség újabb autópályák építésére sem.
Nem hízik el, így nem költ gyógyszerekre, kórházakra-patikákra, fogyasztó csodaszerekre, és fitnessbérletre és személyi edzőre.

Röviden: semmivel sem járul hozzá egy adott ország GDP-jéhez, és a munkahely-diverzitásához, sőt, miközben minden egyes új McDonald’s étterem legalább harminc munkahelyet teremt:

10 kardiológusnak
10 fogorvosnak
10 dietetikusnak
20-30 étteremi dolgozónak (beleértve nyugdíjasokat és megváltozott munkaképességűeket) is!

Akkor mi szolgálja jobban a gazdaság és a foglalkoztatás-politika érdekeit – a kerékpáros vagy a gyorsétel?!?! De van rosszabb is: a GYALOGOS – mert ők még kerékpárt sem vásárolnak..."

Lézengők, kallódók és korai iskolaelhagyók

Mon, 01 Jun 2026 13:48:00 +0000

A Eurostat úgynevezett NEET-statisztikái vonatkoznak azokra a fiatalokra, akik (még) nem dolgoznak, de (már) az oktatásban sem vesznek részt, azaz – X-generációs vagy ha úgy tetszik „szülői” megfogalmazással élve – kallódnak. Noha a magyarországi NEET fiatalok (young people Not in Employment, Education or Training) számának tendenciáját tekintve 2000-hez képest (23,9%) 2025-re (10,6%) komoly javulás következett be, de ez közel sem volt olyan mértékű, hogy Magyarország az EU rangsor középmezőnyéből kiemelkedjen.

A statisztikai bűvészkedésen túl azonban, a fő probléma nem a helyezés, hanem az, hogy tekintve a hazánkra jellemző állandósuló megfelelő-munkaerő-hiányt, luxusnak mondható, hogy több százezer olyan 20-34 éves fiatalunk van, aki se nem dolgozik, se nem tanul - legalábbis a hivatalos felmérések szerint. Adja magát a kérdés, persze, hogy ezek a fiatal, potenciális munkavállalók, sőt potenciális adó- és járulékfizetők mivel töltik a napjaikat:

Eltartotti státuszban (a mamahotel-papabankban) vannak?
Be nem vallott (jelentett) munkát végeznek külföldön vagy idehaza?
Esetleg máris gyermeket nevelnek? (szociológiai kutatások szerint a nők korai iskolaelhagyásának oka, akár felerészben! a korai gyermekvállalás)
Vagy valódi tengés-lengés-lézengéssel (kallódással) töltik a napjaikat?

Bármi legyen is a válasz, a mai munkaerő-piaci helyzetben, túl nagy könnyelműség elmenni egy ilyen nagyságrendű potenciális munkavállalói réteg mellett. Így, a megfelelő munkaerő hiányával küzdő cégeknek, vállalkozásoknak, szervezeteknek, komolyan kell tenniük azért, hogy megtalálják, megszólítsák, valamint a legális munkavégzés felé tereljék és, nem utolsó sorban, ott is tartsák a lézengő, kallódó NEET ifjúságot.

Ez gazdasági, gazdálkodási létkérdés.

De nem csak a vállalatoknak az, hanem az államnak is. Olyannyira, hogy azoknak a fiataloknak, akik befejezték már a középiskolát, egyetemet vagy főiskolát, valamint azoknak akik államvizsgáztak ugyan, de diplomát még nem szereztek, és nem sikerült bejelentett állást sem találniuk, 2019 decemberétől TB-t kell fizetniük. Mert, ha ezt nem teszik, akkor a diákigazolványuk lejáratát követő 45. naptól elveszítik az ingyenes egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogosultságukat. A mamahotel-papabank részéről talán még nem, de az állam oldaláról már elfogyott a türelem, és megszünteti a kallódók eltartását - legalábbis ami a térítésmentes egészségbiztosítást illeti. Vélhetőleg ez a lépés is a tipikus és legális munkaerő-piac felé tereli a "lézengő-kallódó" NEET fiatalokat, enyhítve annak gondjait...

Ha viszont a "lézengő-kallódók" már fókuszba kerültek, akkor érdemes és célszerű a korai iskolaelhagyókra is némi figyelmet szentelni (a két csoport között tudniillik szoros a kapcsolat és nagy az átfedés). Annál is inkább, mert bár a "kallódóink" számát tekintve asz EU átlagnál valamicskét jobbak vagyunk, a korai iskolaelhagyók esetén azonban nem! A 2016-os 12,4 % után 2017-ben már a 18-24 év közöttieknek 12,5 %-a, de 2024-ben "csak" 10,3%-a hagyta félbe a tanulmányait és morzsolódott le az iskolarendszerből. És bár javulás itt is tetten érhető, de ezzel még minidg az EU átlag (9,4%) felett vagyunk.

Az uniós meghatározás szerint korai iskolaelhagyók, lemorzsolódók azok a 18-24 év közötti fiatalok, akik iskolai tanulmányaikat középfokú végzettség, szakképzettség nélkül fejezik be, és az adatfelvétel időpontjában sem vesznek részt semmilyen képzésben. Az európai tagállamok egyébként 2010-ben az Európa 2020 stratégiájában vállalták, hogy a 2013-2020-as uniós költségvetési ciklus alatt a lemorzsolódó fiatalok arányát 10% alá, 2030-ra pedig 9% alá csökkentik.A felsőoktatásba felvett hazai hallgatók 30-50 százaléka nem fejezi be tanulmányait, nem szerez diplomát. A magyarországi lemorzsolódási adatot nemzetközi összehasonlításba helyezve elmondható, hogy a hazai arányszám 10 százalékkal magasabb az EU tagországok átlagos 25-30 százalékos arányszámához viszonyítva.

A korai iskolaelhagyás (illetve a vonatkozó számok nem elégséges csökkenésének) hátterében összetett okok állnak: társadalmi, gazdasági, kulturális, oktatási, nemi és családi tényezők egyaránt befolyásolhatják a jelenséget, és a probléma főként az alacsony társadalmi-gazdasági státusú csoportokat érinti. Plusz Magyarországon, minden bizonnyal, nagy szerepe van az arányszám alakulásában, hogy 2012 őszétől 18 helyett csak 16 év a tankötelezettség korhatára, így sokkal könnyebb a lemorzsolódás.

A két mutató – a NEET fiatalok és a korai iskolaelhagyók számának – együttes vizsgálata azt sugallja, hogy míg a korai iskolaelhagyók jelentős részét felszívja ugyan a munkaerő-piac (sőt akár az is vélelmezhető, hogy maga a pénzkereseti lehetőség „bősége”, illetve sok esetben a szociális okokból adódó "pénzkereseti kényszer" együttes pozitív eredője az oka az iskolákból történő lemorzsolódásnak), addig a többi lézendő-kallódó NEET fiatal gyakorlatilag "láthatatlan" a munkaerő-piac szereplői és a nagy szociális elosztórendszerek (pl.: egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, stb.) számára. Ráadásul a korai iskolaelhagyók is leginkább a kishozzáadott értékű betanított, alkalmi, szezonális, vagy közmunkátben lelhetők fel, amely közép és hosszabb távon egyáltalán nem oldja meg a megfelelő munkaerő krónikus hiányát Magyarországon, sem foglalkoztatási, sem járulékfizetési oldalról. Az ingyenes TB elvétele a "lézengő-kallódó" NEET fiataloktól viszont valamicskét akár segíthet is ezen a téren - hacsak meg nem pattannak azonnal külföldre...

Pünkösdi királyság!

Mon, 25 May 2026 04:58:00 +0000

Pünksöd hétfő kishazánkban 1993 óta munkaszüneti nap: KIRÁLYSÁG!

A Pünkösd eredendően a zsidó nép ünnepe volt (egyfajta aratási előtti hálaadás), majd a mózesi törvényhozás emléknapja lett, de a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után (a Húsvétot követő ötvenedik nap) a Szentlélek hatalmas zúgás és heves szélvész kíséretében, lángnyelvek alakjában leszállt az aznap összegyűlő apostolokra, megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével árasztva és töltve be őket. Ezt követően alakultak meg az első keresztény gyülekezetek, így tehát Pünkösd a keresztény egyház szülinapja, a Húsvét és a Karácsony után a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe.

Mindezeken felül azonban a magyar kultúrában számos, kevésbé szakrális szokás is kötődik a Pünkösdhöz, amelynek több eleme a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Az egyik legismertebb, de a gyakorlatból egyre inkább kikopó hagyomány a pünkösdi-király választás. Az egykori szokás szerint, ügyességi versenyeken (lovaglás, bikahajsza, bothúzás, rönkdobás, kakaslövés, kaszálás, tuskócipelés) választották ki a pünkösdi királyt (a legügyesebb, legrátermettebb legényt), aki aztán minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott. Ez a "munkakör" határozott ideig, egy hétig, de akár egy évig is tarthatott, mindenesetre rövidnek tűnt - legalábbis a pünkösdi király számára (ezért is tartja még magát a mondás, hogy ”rövid, mint a pünkösdi királyság”), annál hosszabbnak a közösségnek, amely a fogyasztás költségeit állta.

De sok egyéb hiedelem is kötődik a Pünkösdhöz:

míg a májusi eső aranyat ér, addig a pünkösdi eső ritkán hoz jót;
aki Pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz;
a hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget;
nyírfaággal kell veregetni ekkor a teheneket, hogy jól tejeljenek;
van ahol kenyérhéjat égetnek ilyenkor, hamuját pedig a gabonaföldre szórják, hogy jó termés, gazdag aratás legyen;
ha szép az idő, akkor jó lesz a bortermés.

A lényeg azonban leginkább mégiscsak az, hogy Pünkösdre befejezi a tél utáni ébredezését és tavaszi nyújtózkodását a világ, már teljesen feléled a természet, zsong az élet. Tudták a régiek, hogy ilyenkor – a nagy nyári, aratási/betakarítási munkák előtt – érdemes megállni egy pillanatra, élvezni a természet varázsát, ünnepelni és köszönteni az új életet (no meg imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért). Erre szolgál a Pünkösd. És bár a Pünkösdhöz fűződő népszokásokat már egyre kevésbé tartjuk, de a pünkösdi munkaszüneti nappal nekünk is megvan a lehetőségünk arra, hogy még ha csak egy hosszú hétvége erejéig is, de megálljunk, egy röpke időre félretéve a munkát, pihenjünk, kimenjünk a szabadba, élvezzük a jó időt, és csodáljuk a természet nagyságát.

A LEGJOBB VÉDEKEZÉS A TÁMADÁS - de valódi jövőkép nélkül ez nem túl evolutív

Thu, 21 May 2026 16:22:00 +0000

Emlékszem, mennyire meglepett, mikor olvastam valahol, hogy melyek a legtöbbet használt szavak. A; Nem; Hogy; És; Egy; Én; Ma; Ez; Férfi; Van. Második leggyakoribb szavunk a nem. Az igen nincs is az első tízben, talán még a talán is megelőzi. (Garaczi László - Hasítás)

Siesta Borealis - ne pazarold másra az időt, amit alvással tölthetnél

Thu, 07 May 2026 09:24:00 +0000

Az az egyszerű tény, hogy a ma dolgozójának a hétvégére vagy a munkaszüneti napokra vonatkozó egyik legfontosabb programpontja a „sokáig alvás” kívánalma, arra utal, hogy több időt kellene az alvásra szánnunk a munkás hétköznapokban is: hamarabb kellene nyugovóra trénünk, többet kellene aludnunk, mert minden hétköznap reggel könyörtelenül és rugalmatlanul indul a mókuskerék. Vonatkkozó kutatások ráadásul kimutatták, hogy a fejlett országok a GDP-jük akár 1–3 százalékát is elveszíthetik évente a dolgozók nem megfelelő alvásmennyisége miatt. A kialvatlanság ugyanis csökkenti a termelékenységet, növeli a hibázások és a betegszabadságok számát.

Már 2010-ben egy Berkeley-tanulmány kimutatta, hogy akár egy negyedórás vagy annál még rövidebb szundítás is segíthet helyreállítani az agyi kapacitást. 2025-ben pedig, a Kaliforniai Egyetemen hasonlították össze, hogy miként javítja a kognitív funkciókat a szundizás, a koffein és a placebo, Meglepő módon a placebo jobban szerepelt, mint a koffein, de messze a szunyókálás bizonyult a legjobb megoldásnak.

2023-ban egy amerikai kórház és az Apple (annak okosórái segítségével) összesen 42 ezer önkéntes, több mint 2,9 millió alvással töltött éjszakájának elemzésével arra jutott, hogy az érintettek 69%-a százaléka az ajánlott pihenési minimumnál (7 óra) kevesebbet aludt.A European Heart Journal című folyóiratban megjelent tanulmány szerint egy közel hat évig tartó, 88 ezer önkéntes bevonásával történt vizsgálat azt mutatta ki, hogy szív- és érrendszeri betegségek a legritkábban azoknál léptek fel, akik rendszeresen este 10 és 11 óra között fekszenek le aludni. Az Oracle és a Workplace Intelligence, 2020-as, 11 ország, több mint 12 000 munkavállalót érintő kutatási eredményeiből az derült ki, hogy a munkahelyen tapasztalt mentális egészséget befolyásoló tényezők (stressz, szorongás, depresszió, kiégés, stb.) leggyakoribb negatív következménye az alvási nehézség.Svéd kutatók pedig arra jutottak, hogy a heti munkaidő 25%-os csökkentése (ha nem jár a bér változásával) jelentősen javítja a munkavállaók alvási minőségét és időtartamát, közvetett módon az általános jól-létét, méghozzá nemcsak munkanapokon, hanem a szabadnapokon is.

Ehelyett azonban korán kelünk (mert kelnünk kell..), tovább és többet dolgozunk mint korábban bármikor, estéinket pedig képernyők: televíziók, laptopok és mobiltelefonok, no meg a közösségi hálón való aktív vagy passzív jelenlét bűvöletében töltjük el (már ha nem rúgunk ki épp a hámból, tovább rontva ezáltal is a kialvatlanságunkat…).

Magyarországon például az átlagos alvásidő egy évtized alatt (2010-2020 között) 8 óra 26 percről 8 óra 6 percre csökkent.

Azonban egyre sokasodó jelek utalnak arra, hogy ez a fajta életvitelünk nagyon messzire szakadt a biológiai működésünket meghatározó természetes periodicitástól, egyszerűen kiestünk a ritmusból, és ez az eltérés sok ember számára komoly mentális feszültséget, végső soron megbetegedéseket okoz. Vagyis vissza kellene helyeznünk az alvást, mint tevékenységet és alapvető szükségletet, a 24 órás napi ciklusunk középpontjába! Becsüljük tehát nagyra, sőt leljük kedvünket az alvásban, valahogy úgy, ahogy azt Frank Knight közgazdász is javasolja:

ne pazarold másra az időt, amit alvással tölthetnél!”

Mert ez nem elvesztegetett idő! Sőt, a legjobb dolog, amelyet az ember saját magáért és az egészségéért tehet. Az alvás, a pihenés, a regenerálódás megbecsülésének az egyik módja pedig (ha már az éjszakai alvási szokásainkat nem tudjuk (vagy akarjuk) megváltoztatni és - ráadásul! - a munka-magánélet közötti határ végérvényesen elmosódott), a szieszta intézményének újragondolása vagy épp bevezetése, ahogy ez utóbbit a fagyos Finnországban is teszik.

A yle.fi finn portál szerint egyes finn cégeknél délutáni alvásprogramot vezettek be, mert a vállalatvezetők – a szakszervezetekkel karöltve – arra a megállapításra jutottak, hogy az alkalmazottaik egy 30-60 perces délutáni sziesztát (pihenést/alvást) követően, a munkanap hátramaradó részében hatékonyabban dolgoznak, illetve jobban teljesítenek.

Az ebéd utáni szieszta szükségessége, illetve hatékonyságjavító hatása egyáltalán nem légből kapott hülyeség, vagy a HR elkötelezettségjavító humbugja:

az emlősállatok nagy része (egyes felmérések szerint az emlős fajok 85 %-a!) naponta nem egyszer, hanem többször is alszik;
Thomas Edison állítólag mindössze négy órát aludt éjszakánként, de napközben rövid, 20 perces erőgyűjtő alvásokat tartott, amely hite - és gyakorlati tapasztalata - szerint növelte a figyelmét, a koncentrálóképességét, valamint javította a memóriáját és a tanulási készségét;
a NASA 1995-ben 747 pilótán végzett kutatása azt bizonyította, hogy azok a pilóták, akik 40 percet pihenhettek napközben (és átlagosan 25,8 percet aludtak), 16–34 %-kal jobb reakcióidőt mutattak pihenetlen társaiknál.
egy másik vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy azok a férfiak, akik legalább heti három alkalommal aludtak napközben, 37 %-kal kevésbé voltak hajlamosak a szívproblémákra, mint azok, akik soha nem sziesztáztak.
egy 2008-ban készült vizsgálat azt találta, hogy az alvás – beleértve a napközbeni „szunyókálást is”! – jobban serkenti a verbális memória működését és a tanulást, mint a koffein!
de a keringésünknek is jót tesz, ha délután alszunk. Görög kutatók, 212 emberrel végzett kutatási eredményei szerint ugyanis, a napi rendszerességgel végzett szieszta, illetve 45-60 percnyi napközbeni szunyókálás hasonló mértékben (3-5 higany-milliméterrel) csökkenti a vérnyomást, mint más életmód-változtatások, például a só- és az alkoholfogyasztás mérséklése. Ez azért fontos, mert 2 higany-milliméteres vérnyomás-csökkenés 10 %-kal enyhíti a szív- és érrendszeri negatív események - mint például a szívroham - kockázatát.
Az amerikai haditengerészet „A legénység terhelésének kézikönyve” című kiadványában megfogalmazottak szerint, pedig, a felszíni hadihajókon szolgálók számára – beleértve a kapitányt és a helyettesét, valamint az első tisztet is – békeidőben kötelező a napi hét óra alvás biztosítása. Ebből öt óra, úgynevezett védett alvás, és kettő a nap másik felében hivatalosan is szunyókálásnak nevezett pihenés, azaz szieszta....
A Thomas Cook angol utazási iroda panaszkönyvéből: "...a lusta Puerto Vallartato-i boltosok délutánonként bezárnak. Szieszta időszakban gyakran kellett volna vennem dolgokat - be kellene tiltani a bezárást.”
University College London (UCL) és az Uruguayi Köztársasági Egyetem kutatói vezette 2023-as vizsgálat szerint a szokásszerűen űzött power nap, azaz napközbeni szunyóka hatására hosszabb ideig marad nagyobb az agy és jobb lesz az általános egészségi állapot: "...a napközben – hetente többször is – szunyókáló emberek agya több mint 15 köbcentiméterrel nagyobb, mint azoké, akik sosem alszanak ilyen napszakban. Ez az agy öregedésének 3-6 évvel való késleltetésével egyezik meg" - állítják.

…hogy 1 és 3 között mi történik az osztályon, csak hallomásból tudom. Ugyanis ilyenkor alszom. (...) végre sikerült legyőzni szervezetem mindennapos galád orvtámadását: azt, hogy ebéd után agyvelőm eltompul és mélységes hülyeség ömlik el szellememen. Hát most nem ömlik, mert szellememet mindenestül elaltatom, így cselezve meg a hülyeséget. (…) Vajon, nyílnék-e alkalom másutt arra, hogy e kétórás sziesztát ily ragyogóan kihasználjam? Nem voltam-e kénytelen (…) munkát mímelve irataimra görbedve bambán átbóbiskolni e gyászos órákat? Vagy pislogva virrasztani abban a tudatban, hogy minden perc duplán elveszített idő: munkánknak lebzselés, pihenésnek robot.” - Benedek István: Aranyketrec

Galaktikus kettős (TÉR)mérce

Mon, 04 May 2026 10:12:00 +0000

Ha adott teljesítménycél-kiírások, illetve TÉR-elvárások szerint, egy birodalmi bolygó-romboló űrfegyver elpusztításában történő közvetett részvétel (például a Millennium Falcon másodpilótájának munkaköréhez rendelten) magas szintű nyilvános elismeréssel és motivációs célzatú, nem anyagi jellegű tárgyjutalommal (medál) jár, akkor Csubakkához hasonlóan, aki az első Halálcsillag felrobbantásában végzett közreműködéséért meg is kapta a maga medálját és a széleskörű publicitást, vajon Nien Nunb, aki szintén másodpilóta volt, ráadásul ugyanazon hajón (csak nem Han Solo, hanem Lando Calrissian oldalán), tevékenyége miért felejtődött el, noha hasonló teljesítményt nyújtott, illetve érdemeket szerzett a második halálcsillag megsemmisítésében, mint amilyet korábban a fent nevezett vuki az első megsemmisítésében hajtott végre?

A TÉR (teljesítménycél-kitűzés, -értékelés, és -elismerés) egyáltalán nem valami jedi elmetrükk, vagy puszta (ösztönzési célzatú) erő-fitoktatás - még egy messzi-messzi galaxisban sem. Hiába a konkrét cél, és a jól mérhető teljesítés, ha nem csinálják szakszerűen az értékelést és például a TÉR-folyamat elismerés része elmarad vagy túl sok szubjektivitás, netalántán igazságtalanság csúszik bele, akkor az végzetesen romboló lehet az adott értékelt egyén motivációjára nézve. Mondjuk mindezt Nien Nunb esetén már nem tudhatjuk meg, mert szegény már meg sem érhette a Skywalker korának végét…

Éljenmájuselseje!

Fri, 01 May 2026 04:31:00 +0000

Idehaza az idősebb generációk számára Május 1. még mindig a munka ünnepét, a vörös zászlós felvonulások és szakszervezeti sör-virsli brigádmajálisok napját igézi. A fiatalabb proletárok azonban májusegyre sokkal inkább potyaszabadnapként, a késő tavasz, kora nyár első igazi szabadtéri piknik-programjaként gondolnak.

Az európai országok közül többen nem is tekintik a munka ünnepének május elsejét. Dániában és Hollandiában például nincs is munkaszüneti nap ilyenkor, Nagy-Britanniában és Írországban, pedig a „májusünnepen” nem a munkát, sokkal inkább a tavaszt éltetik, amit ráadásul május elseje helyett május első hétfőjén tartanak. (bank holiday). De az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában sem ilyenkor, hanem szeptember első hétfőjén ünneplik a munkát.

Talán azért, mert május elsején (illetve elején) az ember ősidők óta a természet megújulását ünnepelte, és ezekből az ősi rítusokból alakultak ki később egyes kereszténység előtti pogány termékenységi ünnepek vagy akár a májusfa állításának szokása is. De a katolikus hagyományok között is kitüntetett szerep jut május 1-nek. Az idők szavának engedve, XII. Piusz pápa 1955-ben május elsejét „József, a munkás” ünnepévé emelte Jézus nevelőapjának, Szent Józsefnek, a munkások (ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok) védőszentjének tiszteletére.

A hazai köztudat azonban május elseje megünneplését a kommunista munkásmozgalom vívmányának tartja, noha gyökerei sokkal korábbra, a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, és május1 már akkor, 1891-ben igazi munkás szimbólummá vált, amikor is a II. Internacionálé második, brüsszeli kongresszusa, a „Haymarket-i incidensre” emlékezvén, május elsejét valamennyi ország munkásainak közös ünnepévé nyilvánította. A XX. században aztán a munkások "egyszerű" ünnepéből nemzeti, sőt nemzetközi munkaszünetté (Magyarországon pedig 1945-től munkaszüneti nappá) avanzsált.

De ahogy a történelem kereke megállíthatatlanul forog, az elmúlás elérte a harcos májusi munkaünnepet is, és bár a munkaszünet - és a "proli" sör-virsli - maradt, májusegy idehaza is egyre inkább visszatér az ősi tradíciókhoz és természet-közeli tavaszünneppé, „pogány” családi majálissá szelídült.

Salary = salt = salarium = sóbér?

Fri, 24 Apr 2026 11:47:00 +0000

19. századi etimológiai mítosz, hogy az angol SALARY (fizetés) szó a latin salarium (só) szóból jön amiatt, mer’ annak idején a római katonák sóban kapták a fizetésüket. Nem, a katonák zsoldja pénz (denarius, és egyéb más pénzérme) volt, a salarium pedig nem tényleges sóban adott bért, hanem olyan juttatást (benefit / cafeteria) vagy pótlékot (allowance) jelent(het)ett, amely a só egyéni "beszerzéséhez" kapcsolód(hat)ott.