People&Focus - PAP(P)OLÓ

Éljenmájuselseje!

Fri, 01 May 2026 04:31:00 +0000

Idehaza az idősebb generációk számára Május 1. még mindig a munka ünnepét, a vörös zászlós felvonulások és szakszervezeti sör-virsli brigádmajálisok napját igézi. A fiatalabb proletárok azonban májusegyre sokkal inkább potyaszabadnapként, a késő tavasz, kora nyár első igazi szabadtéri piknik-programjaként gondolnak.

Az európai országok közül többen nem is tekintik a munka ünnepének május elsejét. Dániában és Hollandiában például nincs is munkaszüneti nap ilyenkor, Nagy-Britanniában és Írországban, pedig a „májusünnepen”, nem a munkát, hanem a tavaszt éltetik. De az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában sem ilyenkor, hanem szeptember első hétfőjén ünneplik a munkát.

Talán azért, mert május elsején (illetve elején) az ember ősidők óta a természet megújulását ünnepelte, és ezekből az ősi rítusokból alakultak ki később egyes kereszténység előtti pogány termékenységi ünnepek vagy akár a májusfa állításának szokása is. De a katolikus hagyományok között is kitüntetett szerep jut május 1-nek. Az idők szavának engedve, XII. Piusz pápa 1955-ben május elsejét „József, a munkás” ünnepévé emelte Jézus nevelőapjának, Szent Józsefnek, a munkások (ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok) védőszentjének tiszteletére.

A hazai köztudat azonban május elseje megünneplését a kommunista munkásmozgalom vívmányának tartja, noha gyökerei sokkal korábbra, a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, és május1 már akkor, 1891-ben igazi munkás szimbólummá vált, amikor is a II. Internacionálé második, brüsszeli kongresszusa, a „Haymarket-i incidensre” emlékezvén, május elsejét valamennyi ország munkásainak közös ünnepévé nyilvánította. A XX. században aztán a munkások egyszerű ünnepéből nemzeti, sőt nemzetközi munkaszünetté (Magyarországon pedig 1945-től munkaszüneti nappá) avanzsált.

De ahogy a történelem kereke megállíthatatlanul forog, az elmúlás elérte a harcos májusi munkaünnepet is, és bár a munkaszünet - és a "proli" sör-virsli - maradt, májusegy idehaza is egyre inkább visszatér az ősi tradíciókhoz és természet-közeli tavaszünneppé, „pogány” családi majálissá szelídült.

Salary = salt = salarium = sóbér?

Fri, 24 Apr 2026 11:47:00 +0000

19. századi etimológiai mítosz, hogy az angol SALARY (fizetés) szó a latin salarium (só) szóból jön amiatt, mer’ annak idején a római katonák sóban kapták a fizetésüket. Nem, a katonák zsoldja pénz (denarius, és egyéb más pénzérme) volt, a salarium pedig nem tényleges sóban adott bért, hanem olyan juttatást (benefit / cafeteria) vagy pótlékot (allowance) jelent(het)ett, amely a só egyéni "beszerzéséhez" kapcsolód(hat)ott.

FÉRFIBÉR : NŐIBÉR = 150 : 138

Tue, 14 Apr 2026 07:47:00 +0000

A PwC Women at Work 2024-es indexe az OECD-országok egészét tekintve a nemek közötti átlagos bérszakadék mértékét 13,5 százalékra teszi;
A davosi Világgazdasági Fórum (WEF) 2023-as jelentése szerint 135,5 év (36 évvel több, mint a Covid-pandémia előtt!) kell ahhoz, hogy a nők és a férfiak gazdasági, politikai, egészségügyi és/vagy oktatási téren egyenrangúvá váljanak;
A Trenkwalder 2022-es munkaerőpiaci elemzése szerint Magyarországon a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 16,2 százalékkal marad el a bruttó férfibértől;
Az Európai Szakszervezeti Szövetség 2020-as kutatása arra mutat rá, hogy Európában a nemek fizetése közötti különbség nyolcévenként csökken egy százalékkal, vagyis a nők átlagosan 84 év múlva, 2104-re érhetik el a férfibéreket, ha az akkori tendencia folytatódik (nem igazán tette azt, jegyzem meg csendesen…);
az Accenture mintegy 28 ezer fős felmérése szerint, 2017-ben 100 dollár női fizetéssel szemben 140 dollár férfibér áll(t). A fejlett országokban 2080-ra, a fejlődőkben pedig 2168-ra egyenlítődhetnek ki ezek a nemek közötti fizetésbeli egyenlőtlenségek;
az Eurostat statisztikája szerint 2012-ben 20,1%-kal kerestek kevesebbet a nők a férfiaknál (ekkor volt a legmagasabb a különbség a két nem fizetése között Európában, ami azért azóta csökkenget kicsikét);

Mindezek mellett én mégis azt merem állítani, hogy

1. A férfiak és a nők általános és átlagos bérkülönbségének egyik legfőbb oka: STRUKTURÁLIS (szervezettervezési értelemben), azaz a két nem képviselői eltérő hozzáadott értékű feladat-, felelősségi- és hatsáskörű munkakörökben vannak foglalkoztatva, még akkor is, ha adott esetben az a munkakör vagy pozíció azonos néven fut.

A már emlegetett Trenkwalder 2022-es elemzés mutatott rá többek között arra is, hogy a nők bérelmaradásának okai között bizony ott van, hogy a "gyengébbik nem” képviselői erősen felülreprezentáltak olyan, alacsonyabb hozzáadott értékű – és fizetésű - állásokban, mint a gondozás, betegápolás, bolti értékesítés, oktatás, nem is beszélve a láthatatlan munka világában való szinte százszázalékos részvételükről – ez utóbbiban a nullához konvergáló bérezéssel.
De az Accenture fent már említett kutatásának részletes elemzése, is azt találta, hogy a nőknek csak 27 %-a választ olyan tanulmányokat, amelyek nagyobb fizetésű állásokkal kecsegtetnek, míg a férfiaknál ez 40 százalék. A jóval magasabb bérkategóriába eső felsővezetői pozíciókra pedig a nők „csak” 41 %-a tör, 51 százalékos férfitöbbség mellett. Ráadásul a nők kisebb valószínűséggel fogadják el a mai világra oly jellemző, gyorsan változó új technológiákat (45% vs. 63%), és vesznek fel példának okáért, jólfizető állásokkal kecsegető programozói vagy informatikai tárgyakat (68% vs 83%), valamint használják a virtuális teret és a közösségi médiát a karrierstratégia, a személyes márka, a digitális képességek tudatos fejlesztésére, kapcsolatépítésre, tanulásra vagy épp munkára, ehelyett inkább cuki cica-fotók, romantikus vacsoraképek, végeláthatatlan gyereknevelési és párkapcsolati eszmék, vagy mit-sütöttem-aznap képek posztolgatását részesítik előnyben.
Egyébként a Somló-hegyi hirdetésből sem derül ki, hogy a „szőlőmunkás” milyen feladatokat, kompetencia-elvárásokat, munka- és egészségvédelmi kockázatokat takar. Simán lehet, hogy ez a meló nem több egy jobban csengő elnevezéssel felturbózott ’betanított’ vagy ’alkalmi’ mezőgazdasági fizikai munkánál, amely azonban a gyakorlatban állhat jól körülhatárolható nehezebb: rakodási, anyagmozgatási, puttonyozási, trágyahordási, permetezési (általában vagy kizárólag férfiak által ellátott); és könnyebb: oltványkészítési, metszési, hordóápolási, kapálás-sarabolási, hajtásválogatási, kacsolási, csonkázási, fürt- és bogyószemezgetési (általában vagy kizárólag hölgyek által ellátott) feladatokból.

2. a másik számszakilag talán kevésbé jelentős, de annál mélyebb és "fájdalmasabb" eltérés, ami a férfibér és nőibér között kimutatható: KULTURÁLIS (történelmi/társadalmi/szociológiai) gyökerekre vezethető vissza, vagyis, hogy a ’nőknek legfőképp a konyhában és a gyerekszobában, nem pedig a munka frontján van a helyük, mert úgyis a gyereknevelésen meg a háztartáson jár az eszük’. Ennek a bántóan és lekicsinylően paradigmatikus gondolkodásnak a megváltoztatása azonban, már jóval kényesebb feladat, komolyabb változáskezelési kihívás, de leküzdhető akadály, elérhető cél, amelyhez

az integrált munkaköri struktúrák;
és az azokhoz szorosan (szinergikusan) kapcsolódó bértarifák, bérkategóriák és bérsávok;
a feladat- és teljesítmény-centrikus – és nem a munkahelyen-töltött-idő alapú (!) – foglalkoztatási rendszerek;
a munkavállalók egyéni igényeit figyelembe vevő, de az egyenlőséget szem előtt tartó cafeteria-típusú juttatási csomagok

jó alapot és objektív megoldást kínálnak a jövedelemkülönbségek csökkentésére vagy akár teljes eltüntetésére – és az ezzel kapcsolatos gondolkozásmód megváltoztatására.

De azt a lehetőséget fenntartva azért, hogy adott esetben a munkáltató és a munkavállaló, legyen az férfi vagy nő, közötti megállapodás esetén az alacsonyabb bér tükrözhet egyéb ösztönző kondíciókban való előnyős megállapodást – például

nagyobb arányú otthoni munkavégzést;
bölcsődei/óvodai/iskolai időbeosztásokhoz igazodó perszonalizált munkarendet;
atipikus (egyéni) részmunkaidőt/törzsidőt/keretidőt/peremidőt;
könnyített munkaköri feladatokat, vagy teljesítményelvárásokat;
plusz támogatásokat (munkábajárás, céges segély, kamatmentes vállalati kölcsön, havi többszöri fizetés-kifizetés, stb.)

nem pedig a nemek között diszkriminációt, ahogy azt egyébként a nyers statisztikát használó kommunikátorok sokszor sugallják.

A védekezés (immunológia) korát éljük

Mon, 13 Apr 2026 05:45:00 +0000

Az immunológia, a védekezés (a legjobb védekezés a támadás) korát éljük. A változástól való félelem (metathesiophobia) sokszor nem más, mint a változásra adott felfokozott érzelmi „immunválasz”. Az erre épülő, a változást és annak szükségszerűségét romboló védekezési magatartás gyakran a „könnyebb” út: rövid távon megnyugtató stabilizációhoz vezethet, és sokszor elegendő hozzá az elszántság, a kitartás és a nyers erő.

Az érdemi változáshoz és építéshez azonban már mély küldetéstudat, szilárd értékrend és átgondolt jövőkép szükséges.

„Tehetséges az, aki többet tud, mint amennyit tanult.”

Sat, 11 Apr 2026 13:16:00 +0000

„Tehetséges az, aki többet tud, mint amennyit tanult.”

Nonstop Buzzword Bingo

Wed, 08 Apr 2026 18:01:00 +0000

Hosszú hosszúhétvége: Nagypéntektől Húsvétig

Fri, 03 Apr 2026 05:35:00 +0000

Magyarországon Nagypéntek 2017-től, Húsvét másnapja (a hétfő) pedig 1957 óta munkaszüneti nap, amely - mindnyájan tapasztaljuk - mozgó ünnep, így minden évben más-más naptári munkanapra esik, de ettől függetlenül, illetve ennek köszönhetően a munkásosztály négynapos hosszú hosszúhétvégével pihenheti ki a depis Q1 fáradalmait, és várhatja a "tavaszi" "hajtást".

A Húsvét - a Karácsony mellett - a keresztény világ legjelentősebb ünnepköre. Húsvétkor a keresztények alapvetően Jézus Krisztus feltámadását ünneplik, amelyet a Hamvazószerdától Nagyszombatig tartó negyvennapos nagyböjt készít elő, és ennek utolsó, Virágvasárnappal (Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásának emlékezetével) kezdődő hete, a Nagyhét. A húsvéti szent háromnapon (Sacrum Triduum Paschale), azaz Nagycsütörtökön, Nagypénteken és Nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, és kereszthaláláról: Nagycsütörtök az utolsó vacsoráról, Nagypéntek a keresztre feszítésről, Nagyszombat a kínszenvedésről, majd Húsvét vasárnap a feltámadásról szól. A Húsvét elnevezés pedig arra utal, hogy a Húshagyókeddel kezdődő nagyböjti időszak után ekkortól szabad ismét húst (sonkát...) fogyasztani.

Jézus nagypénteken halt kereszthalált, ezért ez a nap a keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja, a hús fogyasztása tilos. A böjt alól azonban felmentést kapnak a gyerekek, a betegek, a terhesek, valamint a fizikai munkát végzők – akik nem tudnák étel nélkül ellátni a feladatukat.

A Niceai zsinaton (325) tettek kísérletet először arra, hogy meghatározzák az ünnep kiszámításának helyes időpontját. Ekkor olyan döntés született, hogy Húsvét legyen minden évben a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Akkoriban még jóval szorosabb kapcsolatban létezett az emberiség a természettel, olyannyira, hogy a kereszténység előtt számos más népnél is a tavaszi napéjegyenlőség idején tartották az úgynevezett termékenységi ünnepeket, amelyek legfontosabb elemei szintén a feltámadás és az újjászületés voltak. A legtöbb húsvéti jelkép is ezekhez az ősi misztikumokhoz kötődik és a történelmi időkig (minimum az időszámításunk kezdetéig) nyúlik vissza:

barka - Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a Virágvasárnap, amikor is a katolikusok barkaszentelést tartanak. János evangéliumában a Jeruzsálembe bevonuló Krisztus lába elé pálmaágakat hintettek, de Magyarországon a szentelt pálmát a barkaág helyettesíti. Bár egyházi eredetű a barkaszentelés, de a népi hagyományokban felhasználták rontás ellen, a mennydörgés és a villámlás elhárítására, de gyógyításra is.
bárány - a legősibb és a legelterjedtebb húsvéti jelkép. A zsidó hagyományokban és az ótestamentumban sokszor jelenik meg bárány áldozati állatként, melyet Istennek ajánlottak fel. A húsvéti bárány pedig kifejezetten Jézust jelképezi, hiszen szoros kapcsolatba hozható azzal a vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus megváltó áldozat(i bárány)ként halt kereszthalált az emberiség bűneiért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.
kalács - az Utolsó vacsorán Jézus tanítványaival együtt a zsidók körében hagyományos széderestét (az Egyiptomból való megszabadulást, illetve a zsidó nép születését) ünnepelte, amelynek. központi étele a pászka, azaz a kovásztalan kenyér. Ennek mai megfelelője a kalács, amelyet sok helyen Jézus töviskoronájára emlékezve koszorú alakúra fonnak.
locsolkodás - a locsol(kod)ás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal, illetve a víz megtisztító és megújító erejében való hittel van szoros kapcsolatban. Ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára is, sőt, arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi nőket, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat.
nyúl - nem vallási vonatkozásban társult a keresztény Húsvét ünnepéhez. Valószínűleg még az ősi termékenységi rítusok maradványáról lehet szó, leginkább termékenységi szimbólum lehetett eredetileg. Más magyarázat szerint a német nyelvterületeken a korábbi századokban Húsvétkor az emberek gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak a tojásaival együtt. A gyöngytyúk neve Hasel, ami rendkívül hasonlít a Hase, azaz a nyúl szóra. Ebből a félrehallásból is kialakulhatott a Húsvéti nyúl szerepköre. De van olyan leganda is, amely szerint Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyermekek szórakoztatása kedvéért nyúllá változtatott. Más verzió szerint pedig dühében változtatta át a szárnyast nyúllá, amely fészket rak és tojásokkal tölti meg azt. Ostara nevéből származtatják egyébként a húsvét angol, ill. német nevét (Easter/Ostern)
sonka – vannak, akik szerint egyszerű, csöppet sem vallálsos, praktikus okok állnak a húsvéti sonka igen népszerű tradíciója mögött: a hagyományos paraszti családoknál a téli disznóölésekkor készül(t) a sonka, amit tipikusan a kora tavaszi böjt időszakában tartották füstölés vagy érlelés alatt. A böjt során azt elfogyasztani nem lehetett ugyebár (de a füstölés miatt nem is tudták), így legelőször Húsvétkor kerülhetett "friss" sonka az asztalra!
tojás - a tojás a születés, a teremtés, a megújhodás legősibb jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma: Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját. A tojásfestés szokása is a régi korokra nyúlik vissza. Az első festett tojások pirosak voltak, a piros színnek ugyanis mágikus védelmező erőt tulajdonítottak. De a piros szín a tojásokon jelképezi Krisztus kiömlött vérét is: a legenda szerint, amikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, a szenvedő Krisztus vére pedig rácseppent a tojásokra, pirosra festve azokat.
torma - az Utolsó vacsorán Jézus tanítványaival együtt a zsidók körében hagyományos széderestét (az Egyiptomból való megszabadulást, illetve a zsidó nép születését) ünnepelte, amelynek. központi ételét a pászkát kisérő keserű fű (torma) a zsidók könnyeire, bánatára, a fogság alatti szenvedéseire emlékeztetett. A húsvéti sonka melletti torma pedig Jézus keserűségét, az ő szenvedését jelképezi. A tormának egyébként ősi-babonás jelentősége is van, azért fogyasztották, hogy a könnyfacsaró, orrmaró íze-szaga a gonosz lelkeket, illetve - nem mellesleg! - a szabadban történő pihenéskor az alvó ember közelébe merészkedő kígyókat, békákat, rágcsálókat elűzze.

Átáll(ít)ás

Mon, 30 Mar 2026 07:49:00 +0000

Tegnap hajnalban ismét óraátállítás volt. És ez így megy már 1916 óta, amikor Magyarországon is bevezették a téli és nyári időszámítást. Bár azóta voltak rövidebb-hosszabb időszakok, amikor nem volt ide-oda tekergetés,

de 1954-57-ben a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében újra alkalmazták;
1958 és 1979 között viszont megint csak szünetelt az állítgatás;
majd 1980-ban vezették be ismét villamosenergia-megtakarítási céllal,
amelyet "csak" 2001 óta szabályoznak egységesen az Európai Unióban is.

A téli-nyári időszámításra való állítgatással egyébként energiát spórolunk meg, körülbelül 100-120 GWh-val áramot, amely mennyiség egy közepes magyar város teljes éves fogyasztásának felel meg. De az átáll(ít)ás kedvezőtlen élettani hatásai miatt - és sokan vitatják, legalábbis az összfogyasztás szintjén, az energiamegtakarítás kedvező megítélését is - évek óta sokan kampányolnak idehaza is az eltörléséért (Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna például néhány esztendeje már egész évben a nyári időszámítást alkalmazza). A téli időszámításra történő átálláskor látszólag ugyan egy órával többet alszunk, de valójában ekkor is felborul a bioritmusunk. Gyenge állapotban lévő immunrendszerrel rendelkezők, az alvászavarokkal küzdők (például a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán mintegy 40 perccel alszunk kevesebbet, ami idővel is 19 perc hiányként megmarad) és a szervi betegségekben szenvedők kifejezetten nehezen viselik az átáll(ít)ást, de az egészséges emberek közérzetét és munkakedvét is hátrányosan érinti az óra ide-oda tekergetése. Az időugrások „megemésztése” egyébiránt egyénenként változó. Van, akinek négy napra, míg másoknak akár 14 napra is szükségük lehet a tünetmentes átállítódáshoz, de statisztikák szerint az emberek (munkavállalók) 9-12 %-a kénytelen akár orvoshoz is fordulni az átáll(ít)ásból eredő egészségügyi problémák miatt. Épp ezért

az átáll(ít)ást követő 10 napban mindenki legyen jóval körültekintőbb és óvatosabb a közlekedésben és a munkában is. A munkavédelmi szempontból magas kockázatú tevékenységeket érdemes elhalasztani és mindenképpen célszerű több munkaközi szünetet beiktatni a munkavégzés során.

Ráadásul az óraátállításból eredő munkaóra-különbözetek elszámolása is fejfását okoz mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. Az Mt. és a vonatkozó kormányrendelet szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi vagy heti munkaidejét legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás kezdete a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik. De a téli időszámításra történő átállás esetén az óraátállításból eredő munkaóra-különbözetek elszámolása különböző módon kezelendő órabéres és havidíjas díjazás esetén, a keletkező többletórák nem generálnak a munkaidő-kereten felül végzett munkát, havibéres díjazás esetén a havibér, órabéres díjazás esetén a ténylegesen ledolgozott munkaidő az irányadó.

Formálódó hómofisz

Thu, 26 Mar 2026 15:21:00 +0000

A koronavírus okozta globális gazdasági krízishelyzet egyértelműen rámutatott arra, hogy ha másért nem is, hát a foglakoztatási diverzitás nyújtotta munkáltatói és munkavállalói biztonság biztosítása érdekében a home office intézménye elengedhetetlenül szükséges foglalkoztatási forma egy adott vállalat, cég, intézmény munkáltatási palettáján. A COVID-19, tudniillik, Nagy Sándorként vágta át a távmunka körül kialakult gordiuszi csomót és a home office egycsapásra, szó szerint az egyik napról a másikra, általánosan elfogadott és működtetett gyakorlattá vált. Ez viszont kikényszerítette azt is, hogy a még a XIX. századi alapokon nyugvó – a „gyári munkás” foglalkoztatását mintaként alapul vevő – foglalkoztatási szabályrendszer (Mt.) kilépjen a saját avítt korlátai közül és a változási szükségszerűségekkel, illetve a mai kor foglalkoztatási elvárásaival lépést tartani képes szabályozási rendszerré váljon.

Ausztriában 2025-től nemhogy nem engedik a cégeknek, hogy önkényesen rendelkezzenek a munkavégzés körülményeiről, hanem – válaszul a társadalmi igényekre és a változó gazdasági körülményekre – egyenesen megadják a jogot, minden olyan dolgozóknak akik rendszeresen kommunikációs technológiával, vagyis számítógéppel, internettel dolgoznak, hogy nemcsak az otthonukból, hanem bármely, általuk választott helyről: pl. kávéházból, könyvtárból, coworking irodából, illetve nyáron egy parkból, a nyaralóból, szállodából vagy akár a vízpartról is dolgozhassanak – ehhez pedig jár a balesetbiztosítás és több kedvezmény is.A spanyol kormány már 2020. szeptemberében elfogadta a munkáltatói és a dolgozói érdekképviseletek által előzetesen jóváhagyott törvényerejű rendeletet a távmunka szabályozására vonatkozóan, amely értelmében 1) a munkavállalónak és a munkáltatónak önkéntes alapon, írásban kell megállapodnia a távmunkáról, amennyiben az három hónapon át meghaladja a heti munkaidő 30%-át, és a heti két munkanapot; 2) a távmunka nem jelenthet hátrányt a munkavállaló számára sem a fizetésében, sem a pozíciója megtartásában, sem a munkaidejében, sem a képzésében, sem a szakmai előmenetelében; 3) a távmunka feltételeinek biztosítása és a felmerülő költségek megfizetése a munkáltatót terhelik, amelyekről a feleknek kollektív tárgyalások során kell megállapodniuk és ezeket kollektív szerződésben lefektetniük.

Ennek első lépése pediglen a Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása, amely gyakorlatilag a home office atipikusból tipikussá válásának feltételeit teremtené meg, vagyis igyekszik megadni a lehetőségét, hogy az otthoni munkavégzés, a veszélyhelyzet megszűnését követően is, elfogadott és alkalmazható munkavégzési forma maradhasson, az alábbiak szerint:

MEGEGYEZÉSEN ALAPULÓ - a munkaadó és a munkavállaló megállapodása határozza meg, hogy milyen feltételek, valamint kötelezettségek mentén lehetne otthonról végezni a munkát, vagyis a munkaadó nem kötelezheti otthoni munkavégzésre a munkavállalót, a munkavállaló viszont kérheti a home office alkalmazását, amiben aztán (például a munkaidő kezdetében, végében, törzsidőben, keretidőben stb.) a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell állapodniuk.

KÖLTSÉGTÁMOGATOTT – a munkáltató adómentes rezsiátalányt adhat az otthoni munkavállaláshoz. Ennek mértéke - a tervek szerint - a mindenkori havi minimálbér 10%-a. A térítés összegéből a munkavállaló a gáz, a villany, a víz és az internetszolgáltatás költségeit finanszírozhatja.

ESZKÖZELLÁTOTT – a munkáltatónak kell a munkavállaló rendelkezésére bocsátania azokat az eszközöket is (telefon, laptop, stb.), amelyek a feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükségesek. Az eszközök használatáról és a biztonságos munkavégzés otthoni körülményeiről szintén a munkáltatónak kell gondoskodna. Ennek fejében viszont a munkaadó ellenőrizheti is a munkavégzést – távmunkáról lévén szó – leginkább a digitális elérhetőségeken keresztül.

A 2020. november 12-től hatályos 487/2020 (XI. 11.) számú kormányrendelet már idehaza is biztosítja a munkáltatók és a munkavállalók számára a távmunkavégzés lehetőségét olyan feltételek figyelembevételével, amelyet a felek kölcsönösen kialkudnak és amelyben megállapodnak. A távmunkavégzési megállapodás legfőbb elemei 1) a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatás tényének rögzítése mellett (a távmunka fogalmának jóval szélesebb értelmezésére adva lehetőséget, mint ahogy az az MT-ben rögzítve vagyon); 2) a felek által biztosított munkaeszközök köre; 3) az adómentes költségtérítés mértéke (tételes költségelszámolás keretében, vagy igazolás nélkül a minimálbér 10%-ig a távmunkavégzés igazolt napjaira); valamint 4) a munkarend meghatározása. A vonatkozó kormányrenddelet értelmében a fenti megállapodásokat egyelőre csak a veszélyhelyzet idejére, tehát 2021. február 8-ig terjedő tartamra lehet megkötni.

Törvényi szabályozás ide, kissé lassúcska jogszabályalkotás oda, igazából az élet (pontosabban a COVID-19) kényszerítette ki ezt a foglalkoztatási változást. A KSH adatai szerint ugyanis 2020-ban az elmúlt tíz év 2,9 %-os átlagának háromszorosára, 8,6 %-ra nőtt a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya Magyarországon. A csúcsot 2020 májusa jelentette, amikor közel 760 ezer embert, a foglalkoztatottak 17 %-át érintette ez a fajta munkavégzési forma. 2021 februárjában, a második hullám idején, de már a harmadik hullám fenyegetettségében 482 ezer munkavállaló, a foglalkoztatottak 11 %-a volt érintettje a hómofisznak.

A Kiwi.com 2023-as reprezentatív kutatása szerint a magyarok mintegy 8%-a dolgozik távmunkában, tízből hárman (30%) pedig hibrid rendszerben, részben otthonról.

De hogy a homofisz térnyerése egyáltalán nem sima ügy, azt jó mutatja, hogy például az Amazon vezérigazgatója 2023 februárjában bejelentette, hogy az alkalmazottaiknak május 1-től legalább hetente három napot az irodájukban kell dolgozniuk - a teljes home office helyett. Erre a tech-cégnél dolgozók belső petíciót fogalmaztak meg, amelyben visszautasítják az intézkedést, a távmunka előnyeit hangsúlyozó számos adatot, tanulmányt, kimutatást is mellékelve. A beadványt már az első napon 5 ezren írták alá!

Seattle belvárosának jelentős része, több mint 50 irodaépület, valamint számos beépítetlen telek az Amazon tulajdonában vagy bérleményében van. Nem csoda, hogy Andy Jassy, az Amazon új CEO-ja 2024. januárjától kötelezően elrendelte a heti ötnapos bejárást a cég hetvenötezer seattle-i dolgozója számára, hiszen az Amazon mérlegében 4,5-5 milliárd dollár értékű kihasználatlan irodaépület volt... 2025. július1-jétől megszünteti a MOL az otthoni munkavégzés szabályzatát. A változás értelmében a rendszeres irodai jelenlét lesz az alapértelmezett munkavégzési forma a Mol-csoportnál, mert – a hivatalos álláspontjuk szerint – „hiszünk a személyes jelenlét erejében és abban, hogy akkor hozzuk a legjobb megoldásokat, akkor tud a tehetség legjobban kiteljesedni, amikor együtt vagyunk és közösen gondolkodunk”. De a döntés hátterében az is állhat, hogy a vállalat növelni szeretné a 2022. decemberében átadott, 28 emeletes székház kihasználtságát. De például a nagy autógyártók is erősen ágálnak a távmunka ellen, hiszen a home office miatt jóval kevesebbet autóznak az emberek, így azok lassabban kopnak el, és jóval alacsonyabb az inger az új autó vásárlásra...
2026. márciusában, az iráni-izraeli konfliktus okán kialakult emelkedő olajárak miatt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új irányt javasolt a kormányok, vállalatok és háztartások számára. Az egyik legfontosabb javaslat: ahol csak lehetséges, vezessék be vagy erősítsék meg az otthoni munkavégzést, mert ezzel azonnali hatással lehet lenni az üzemanyag-felhasználás csökkentésére, mivel kevesebb ingázásra van szükség. Ez rövid távon is enyhítheti az olajpiacokra nehezedő nyomást, miközben a cégek rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a változó gazdasági környezethez.

Magyarországon tehát, igaz igen alacsony bázisról indulva, de valósággal kilőttek a legalább néha vagy gyakorta otthonról dolgozók számadatai. Igen ám, de ez a viszonylag látványos emelkedés is csak arra elég, hogy hazánk, a maga 4,6 %-os hómofiszban foglalkoztatott munkavállalói arányával, Európa sereghajtói közé tartozzon, az EU legfejletlenebb foglalkoztatáskultúrájú országaival, Bulgáriával (2,8%) és Romániával (2,4%) azonos ligában. Vagyis hangzatos szólamok ide vagy oda, nem tudunk (vagy akarunk?) kiemelkedni a paradigmáink determinálta foglalkoztatási gödörből...

A GKI 2025-ös, 1500 gazdálkodó szervezetet bevonó reprezentatív (de a köz- és mezőgazdasági foglalkoztatók nélküli) felmérése szerint a magyarországi cégek 27 %-a, a munkavállalóik mintegy felének biztosítja az otthonról történő munkavégzést, mint opciót: a mikrócégek dolgozóinak 17%-a, a 150-250 fő között foglalkoztató cégek állományának 13%-a, a 250 fő feletti nagyvállalatok alkalmazottainak 21 %-a dolgozik legalább alkalmanként home officeban is. A többi létszámcsoportba tartozó cégeknél ez az arány 10 % alatti.

A WHC Csoport 2025-ös munkaerőpiaci elemzése szerint a magyarok 81 százalékának nincs lehetősége rugalmas munkavégzési - köztük „home office” - keretek között dolgozni.

2024-re a rendszeresen és alkalmanként otthonról dolgozók aránya 8% körüli értékre állt be Magyarországon - a KSH adatai szerint.

A Profession.hu 2023-as reprezentatív felméréséből is az derül ki, hogy tízből hat hazai (főként, természetesen, fizikai) munkavállalónak egyáltalán nincs semmilyen lehetősége otthoni munkavégzésre, és viszonylag ritka (4 %), hogy teljes egészében otthonról látható el az adott munkakör. A távmunkavégzést valamilyen formában biztosító munkahelyeken dolgozóknak mindössze 9 %-a dönthet szabadon, hogy él-e a lehetőséggel és ugyanekkora azoknak az aránya is, akik választhatják ugyan ezt a munkavégzési formát, de valamilyen belső szabályozás korlátjainak betartása mellett csak.

A pénz(keresés) az, ami nem boldogít!

Fri, 20 Mar 2026 16:21:00 +0000

Ismert – hanem is feltétlenül közismert – a dán Boldogságkutató Intézet (Happiness Research Institute) kutatásából, hogy a férfiak 44, a nők kicsit hamarabb, 42-43 éves korukban a legboldogtalanabbak.

Ismerjük az ENSZ World Happiness Reportját is, amely 2026-os elemzése szerint Finnország a legboldogabb ország a világon (és mögötte Magyarország, 2023-hoz képest 23 (!) helyet rontva. a 74. a rangsorban).

És persze, azt is mindenki tudja, hogy a pénz nem boldogít!

De az, ami

az Eurostat (az Unió statisztikai hivatala) 83 európai nagyváros lakóinak bevonásával végzett „mennyire vagyunk elégedettek városunk munkahelyeivel, illetve munkavállalási lehetőségeivel” 2018-as felméréséből derült ki, hogy a Magyarországról bekerült két város, Budapest és Miskolc (közéjük ékelődve két görög településsel együtt) a rangsor legeslegvégére került,

2017-ben a Sussex Egyetem mintegy 20 ezer megkérdezett, több mint 1 millió válasza alapján lett világos, hogy a 'betegen ágybanfekvés' kivételével a munka (és vele azonos megítélés alá eső tanulás) az, ami a leginkább boldogtalanabbá tesz bennünket,

az azért mégiscsak felér egy kisebbfajta sokkal.

Utálunk ingázni vagy valamely találkozóra zötykölődni – oké;
Gyűlöljük a sorbanállást – rendben van;
A pénzügyeink intézése sem tartozik a boldogságfaktoraink közé – nem meglepő;
Lehúz minket a megbeszéléseken (vagy a tanórákon) való ücsörgés – naná!

De mindezeket is beleértve szinte bármi mást is szívesebben csinálunk, mint a munkahelyeinken a munkavégzést, amivel életünk során - az alvás kivételével – a legtöbb időnket eltöltjük?! Na, itt aztán fel van adva a labda, hogy elérjük a munkahelyünkön a flow-t!

Ha a pénz(keresés) nem is, de a megtakarítás boldogít – derül ki az NN Longevity 11 országot felölelő 2024-es - kissé azért PR-szagú kutatásából, amely szerint a pénzügyi biztonságérzet nagyon jelentős mértékben hozzájárul a boldogságérzethez.

A kérdés már csak az, hogy a pénzkeresés kényszerének ténye tesz minket boldogtalanná? Vagy vannak ugyan „boldog” munkahelyek (amelyeknél a munkavégzés maga az öröm), de csak elenyésző mennyiségben és statisztikailag alig észrevehető számban dolgoznak ott – szerencsés – munka-társaink?

5000 brit, amerikai, új-zélandi és ausztrál munkavállalótól gyűjtöttek adatok alapján a University of Sheffield kutatói arra jutottak, hogy azok, akik egyéni vállalkozóként, önmagukat foglalkoztatva dolgoznak nem csak sikeresebbek, de elhivatottabbak, sőt boldogabbak is, mint bármilyen más területen dolgozók, mert 1) valóban használhatják a szakértelmüket és a rátermettségüket; 2); magasra értékelik az autonómiát, például az innovációban, vagy a saját nézeteik kifejtésében; 3) elfogadhatónak, sőt kielégítőnek találják – a hosszabb munkanap ellenére – a magasabb elvárásokat és nagyobb kihívásokat; 4) intenzívebben élik meg a szakmai sikereiket, hiszen minden egyes eredményt közvetlenül saját maguknak is éreznek