400 ezren dolgoztak a holdra-szállásokon

J. F. Kennedy amerikai elnök 1962 őszén hirdette meg a holdraszállási programot

"Not because they are easy, but because they are hard...”(nem azért, mert könnyű, hanem azért, mert nehéz!)

A történelmi esemény aztán (mármint maga a holdraszállás) amerikai idő szerint 1969. július 20-án (az európai szerint 21-én hajnalban) történt meg, amikor Neil Armstrong az Eagle holdkomp ajtajából egy kis lépést téve, de az emberiség számára egy hatalmasat ugorva, első emberként a Hold felszínére jutott. Ezt követően még további öt, "emberes" holdra-szállás történt, melyek keretében 1969 és 1972 között az Egyesült Államok 12 űrhajóst juttatott égi kísérőnk felszínére.

Vannak, azonban, akik szerint mindez átverés volt, és valójában soha nem járt ember a Holdon. 

Akár így, akár úgy, de mindenesetre érdemes tisztelettel adózni annak a mintegy 400 ezer munkavállalónak (tudósnak, mérnöknek, technikusnak, háttér/support dolgozónak), aki az összesen hat, az ember holdra-juttatását (és persze visszahozását) megvalósító, mintegy 28 (mai árfolyamon számolva kb. 280) milliárd dollárt felemésztő Apolló-küldetés „színlelésében” részt vett, illetve ezt a világraszóló "átverés"-sorozatot végrehajtotta, és azóta is – híven tartva magát a munkaszerződésének titoktartási klauzulájához –  egyetlen árulkodó szót sem kiejtve a száján, eme "fondorlat" részleteit magában tartotta.

És a show megy tovább: 2025. december 18-án rendeletet adott ki Donald Trump amerikai elnök, amely szerint a NASA 2028-ig újra embert küld a Holdra, 2030-ig pedig egy állandó holdbázist épít, amelynek az energiaellátását moduláris atomreaktorokkal kell biztosítani.