A legfiatalabb munkaszüneti ünnepnapunk
A harminc éven át
kimondani is félt, átértelmezni, illetve eltusolni próbált, manapság pedig már inkább kisajátítani igyekezett („I can't calm, I'm Hungarian”...) októberhuszonhárom 1991
óta munkaszüneti nap. És nem mellesleg persze, az 1956-os forradalom és
szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának
ünnepnapja.
1956. októberének
második felében az országszerte meginduló – akkor még döntően "csak" szociális elégedetlenségből fakadó és az akkori lengyelországi eseményekkel szolidaritást kifejezni kívánó – egyetemi diákmegmozdulások pár nap alatt általános reformokat követelő
mozgalommá váltak, amelyek aztán a budapesti Bem-szobornál tartott
szimpátiatüntetésben,
illetve rendszerellenes tömegdemonstrációban csúcsosodtak ki október 23-án. Az
aznap kora délután a Bem szobornál összegyűlt tömeg kora estére a Parlament elé
vonult, ahol a közel kétszázezer főre gyarapodott tiltakozók meghallgatták Nagy
Imre reformokat ígérő beszédét, közben a tüntetők egy másik csoportja
ledöntötte a Dózsa György úti Sztálin-szobrot. Késő estére pedig a Magyar Rádió
épületénél valódi ostromállapot alakult ki: a fegyverhez jutott – és a
követeléseiket a rádión keresztül terjeszteni kívánó – tüntetők és az épületet
védő ÁVH-sok közötti tűzharccal gyakorlatilag megkezdődött a magyar nép a
proletárdiktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás elleni fegyveres
felkelése, amely aztán a fegyveres felkelők ellenállásának szovjet csapatok
általi vérbe fojtásával és teljes felmorzsolásával fejeződött be november 11-én.
A forradalom leverését
követően tilos volt október 23-át nemhogy megünnepelni, de még - forradalomként - említeni is. A hivatalos álláspont szerint „ellenforradalom” zajlott, melyet
„reakciós” és „köztörvényes elemek” szerveztek. Az 1980-as évek végének közeledtével kezdett aztán ’56 valódi
története széles nyilvánosságot kapni. 1988-ra már Nagy Imre és az ötvenhatosok rehabilitációjának követelése is "mindennapossá" vált, rá egy évre pedig, több
százezres tömeg előtt temetik újra a kivégzett miniszterelnököt és mártírtársait.
Mindezeken túl október 23-a történelmi jelentőségét az is jól példázza, hogy
amellett, hogy Bethlen Gábort, Erdély aranykorának megteremtőjét is október 23-án (csak kicsit korábban, 1613-ban) választotta meg fejedelemmé a kolozsvári országgyűlés,
1989-ben az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás, a Parlamentnél összegyűlt százezres tömeg előtt ezen a napon kiáltja ki a III. magyar demokratikus köztársaságot, az új, demokratikusan választott országgyűlés pedig 1991-ben hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánítja október 23-at, amely így válik az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának ünnepnapjává. És munkaszüneti nappá.
