Pozitív a gazdasági migráció hazai egyenlege

2019. január 1-jén minden korábbinál több, az ország teljes népességének 1,8 %-a, közel 173 ezer külföldi állampolgár tartózkodott jogszerűen és huzamosabb ideig (főként munkavállalóként) Magyarországon. Öt év leforgása alatt, tehát, majdnem 35 ezer fővel nőt a hazánkban letelepedett (és jórészt munkát végző) bevándorló. 

• A nagymértékű növekedés, elsősorban, a jórészt munkavállalási céllal Magyarországon tartózkodó ukrán állampolgároknak (mintegy 5000 fő) köszönhető, akik aránya 2 év alatt 5,4%-ról 12 %-ra emelkedett.
• De dinamikusan nő az Ázsiából (főként Kínából és Vietnámból) érkezettek aránya is, amely a 2015-ös 22%-ról 2018-ra 27 %-ra, 2019-re pedig 28%-ra nőtt.
• Jelentős még (9,3%) a Németországból - feltehetően a hazánkban termelő német tulajdonú cégeknél dolgozó - német, valamint a szlovák állampolgárok (5,4%) aránya.
• Viszont egyre kisebb csoportot képeznek a Magyarországon élő román állampolgárok. Arányuk a teljes külföldi népességen belül a 2013-as 29%-ról 2019-re 12 %-ra mérséklődött.

Üde színfoltja a nemzetközi népvándorlás eredményeinek, hogy az adminisztratív nyilvántartásokból rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint, az utóbbi években a magyarországi magyarok elvándorlása is megtorpant, sőt megfordult, olyannyira, hogy 2018-ban az egyenleg már pozitív volt: tavaly 20 ezer korábban kivándorolt hazánkfia tért vissza, miközben „csak” 18 150 magyar állampolgár távozott külföldre - hivatalosan, adminisztráltan.

De a pozitív bevándorlási egyenleg abszolút értékben édeskevés a kedvezőtlen hazai demográfia folyamatok, azaz a csökkenő hazai népesség, megállításához. Még azzal együtt is kevés, hogy Magyarország lakosságának természetes (és migrációs) fogyását, illetve a munkaerő egyre komolyabb gondokat okozó hiányát – migráció ellenes propaganda ide vagy oda – a külföldről növekvő számban érkező bevándorlók azok, akik segítenek mérsékelni.