Pozitív a gazdasági migráció hazai egyenlege

2019. január 1-jén minden korábbinál több, az ország teljes népességének 1,8 %-a, közel 173 ezer külföldi állampolgár tartózkodott jogszerűen és huzamosabb ideig (főként munkavállalóként) Magyarországon. Öt év leforgása alatt, tehát, majdnem 35 ezer fővel nőt a hazánkban letelepedett (és jórészt munkát végző) bevándorló. 2019 utolsó négy hónapjában pedig már 157 %-kal lett magasabb a munkavállalási céllal érkező külföldiek száma az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai szerint.

• A nagymértékű növekedés, elsősorban, a Magyarországon tartózkodó ukrán állampolgároknak köszönhető, akik aránya 2 év alatt 5,4%-ról 12%-ra emelkedett. Munkavállalás és jövedelemszerzés céljából tartózkodási engedélyt kérelmezők 59%-a ukrán állampolgár!
• De dinamikusan nő az Ázsiából (főként Kínából és Vietnámból) érkezettek aránya is, amely a 2015-ös 22%-ról 2018-ra 27 %-ra, 2019-re pedig 28%-ra nőtt.
• Jelentős még (9,3%) a Németországból - feltehetően a hazánkban termelő német tulajdonú cégeknél dolgozó - német, valamint a szlovák állampolgárok (5,4%) aránya.
• Viszont egyre kisebb csoportot képeznek a Magyarországon élő román állampolgárok. Arányuk a teljes külföldi népességen belül a 2013-as 29%-ról 2019-re 12 %-ra mérséklődött.

Üde színfoltja a nemzetközi népvándorlás eredményeinek, hogy az adminisztratív nyilvántartásokból rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint, az utóbbi években a magyarországi magyarok elvándorlása is megtorpant, sőt megfordult, olyannyira, hogy 2018-ban az egyenleg már pozitív volt: 20 ezer korábban kivándorolt hazánkfia tért vissza, miközben „csak” 18 150 magyar állampolgár távozott külföldre - hivatalosan, adminisztráltan. A koronavírus okozta gazdasági válsághelyzet (a munkahelyek időleges bezárása és a munkavállalók szabadságoltatása/elbocsátása) fel is erősítette a külföldön dolgozó hazánkfiainak visszaáramlását, akik mintegy 20%-a akár maradna is idehaza.

A 2010-es évek közepéig fokozatosan emelkedett a kivándorlók száma, majd 2016-tól csökkenés következett (amelyet nem kis részben a koronavírus-járványnak "köszönhető"). Az utóbbi években azonban újra növekedés indult: a KSH adatai szerint 2022-ben már újra több magyar hagyta el az országot, mint egy évvel korábban, ráadásul a 2022-ben távozó 26 500 magyar állampolgárral szemben csak 21 900 tért haza (2021-ben többen jöttek vissza még, mint amennyien elmentek). 2024-ben pedig már 41 300 magyar állampolgár hagyta el az országot, amely 2010 óta a legmagasabb éves adat.

De a pozitív bevándorlási trend abszolút értékben édeskevés a kedvezőtlen hazai demográfia folyamatok, azaz a csökkenő hazai népesség, megállításához. Még azzal együtt is kevés, hogy Magyarország lakosságának természetes (és migrációs) fogyását, illetve a munkaerő egyre komolyabb gondokat okozó hiányát – migráció ellenes propaganda ide vagy oda – a külföldről növekvő számban érkező bevándorlók azok, akik segítenek mérsékelni.