Hómofisz riszk

A koronavírus okozta globális gazdasági és egészségügyi krízishelyzet egyértelműen rámutatott arra, hogy ha másért nem is, hát a foglakoztatási diverzitás nyújtotta munkáltatói és munkavállalói biztonság biztosítása érdekében a home office intézménye elengedhetetlenül szükséges foglalkoztatási forma egy adott vállalat, cég, intézmény munkáltatási palettáján. A 2020. november 12-től hatályos vonatkozó kormányrendelet pedig már idehaza is törvényességi szintre emelte a munkáltatók és a munkavállalók számára a távmunkavégzés lehetőségét abban az esetben, ha a felek ebben kölcsönösen megállapodnak. 

A kulcsszó a biztonság. A foglalkoztathatóság és a termelés biztonsága. Vagyis az adott pandemikus körülmények mellett se álljon le teljesen a termelés, a szolgáltatás, ne kelljen állásokat megszüntetni, munkavállalókat elbocsátani.

Igen ám, de a táv-foglalkoztatással együtt járó digitális biztonságról gyakorlatilag egy szó sem esik, pedig egyre több, nem megfelelő információbiztonsági védelemmel rendelkező munkavállalói home office rendszer csatlakozik az internethez és azon keresztül a céges rendszerekhez. Szakterületi tapasztalatok szerint pedig, a vállalati hálózatokat távolról elérő otthoni munkavállalókkal szemben, kihasználva a távoli kapcsolatot létrehozó eszközben óhatatlanul is előforduló biztonsági rések és sérülékeny beállítások nagyobb előfordulási valószínűségét, mintegy 37%-kal nőttek meg – főként zsarolóvírus-fertőzéseket utánozva – a kiber-támadások az elmúlt negyedévben.

Bár az információ-biztonsági szakemberek és a vállalati IT-sek számára mindez nem újdonság, de a bérből és fizetésből élő dolgozók igazából csak most, hómofiszba kényszerülve szembesül(het)nek tömegével és élesben a vírusok, illetve a kiber-bűnözés igencsak kártékony (és költséges) jelenségével.

Nagy a személyes kockázat és felelősség! Hómofiszban  különösen nem szabad az IT kórokozókat félvállról venni. Komolyan számolni kell nem csak a biológiai, hanem az informatikai vírusokkal is.