Ugrás a fő tartalomhoz

  • PEOPLE & FOCUS
  • HR menedzsment
  • HR változáskezelés
    • jövőkép és humán stratégia
    • szervezettervezés
    • munkáltatói márkaépítés
    • szervezetfejlesztés
    • vállalati ösztönzéspolitika
    • személyzetfejlesztés
    • munkaerő-biztosítás
    • érdekvédelmi kapcsolatok
    • MI és az AI
  • HR business coaching
  • Kapcsolat
  • PAP(P)OLÓ
  • ÖSSZHANGBAN
  • WANTED
  • HOL NEM VOLT MUNKAKÖRÖK

Legutóbbi bejegyzések

  • "...múlt éjszaka – háromkor – abbahagytam a munkát."
    2026. nov. 18.
  • SHAW után szabadon
    2026. nov. 11.
  • IGAZA VAN-E BÉLÁNAK? avagy a Guttmann-féle hároméves-szabály (és a Guttmann-átok) HR-es igazsága
    2026. nov. 4.
  • Munkaszüneti napok a másik oldalról
    2026. nov. 4.
  • A NAPOK ROMJAI munkaköri leírásainak leírásai
    2026. nov. 2.
  • Mindenszentek vagy Halottak napja? Egy a biztos: valamelyik munkaszüneti nap!
    2026. okt. 31.
  • Hány lesz az óra Vekker úr?
    2026. okt. 25.


Bérfizető-Pásztorfogadó Mihály

2021. szept. 29. 11:42

Berfizeto__pasztorfogado_Mihaly-4.png

A XVI. századtól a mezőgazdasági cselédek és a pásztorok (de elsősorban a juhászok) elszámolási és szegődtetési napja a Szent Dömötör (október 26. a juhászújév) volt. Sok helyen ekkor, amikor már az állat nem talált táplálékot a határban („a havat hazahozta a hátán”) hajtották be a pusztai legelőkről a téli szálláshelyükre.  A munka elszámolását követő mulatozást pedig épp ezért juh- vagy juhásztornak, juh- vagy juhászbálnak, illetve egyszerűen csak dömötörözésnek nevezték.

...tudta, hogy Schmidt és Kráner még csak most terelhetik össze a barmokat, hogy a Szikesről felhajtsák a teleptől északra fekvő Gazdaság istállójáig, ahol aztán végre megkapják a keserves nyolc hónapért járó pénzt." (Krasznahorkai László, Sátántangó)

Akinek a saját föld híján nem volt min gazdálkodnia, de mégis ezer szállal kötötte a sorsa az agráriumhoz, pásztornak állt. A pásztorlét és munkavégzés a feudális szolgáltatásoktól való mentesség okán bizonyos előnyökkel is járt, például a pásztorok nem tartoztak adóval a föld után, ugyanakkor a pásztorkodott jószág értéke alapján presztízs-hierarchia alakult ki közöttük.

A ranglétra legalján a kondások álltak, fölöttük a juhászok, majd a csordások (házi tartású szarvasmarhák őrzői) és a gulyások (a  szürkemarhák őrzői) következtek, de a pásztorok munkásarisztokratái a csikósok voltak (mert a ló számított a legtisztább és a legértékesebb haszonállatnak, és bánni is igencsak tudni kellett vele), azon belül is a legrangosabb és legmódosabb pásztoroknak a hortobágyi csikósok számítottak, akiket tudásuk, tapasztalataik miatt anyagilag is jobban megbecsültek pásztortársaiknál a kondásnál, a gulyásnál, a juhásznál, de még a kiskunsági csikósnál is.

"Csikós legény vagyok, Hortobágy eleje, 
Gulyás, ha nyalka is, utánam van helye.
Kampós juhászokkal ritkán parolázok,
Sáros kondásokkal még csak szót se váltok.”



.