Ora et labora! - Imádkozz és dolgozz!

A bencések a római katolikus egyház, illetve a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje. Bár a szó szoros értelemben nincs igazán bencés rend, hanem a 'bencések' alatt azokat a kongregációkat értjük, amelyek a benedeki regula szerint élnek, híven jelmondatukhoz: „Ora et labora” (imádkozz és dolgozz)!

Tehát munkával és ájtatoskodással kell foglalkozniuk, monostoraikat is igyekeztek ott és úgy felépíteni, hogy a vallásgyakorlás mellett a munkavégzéshez is rendelkezésre álljon minden szükséges dolog:  szántóföld, raktár/magtár, malom, baromfiudvar, istálló, fűvészkert, iparos műhelyek, stb. hogy a szerzeteseknek ne kelljen messzire ingázniuk, a kötelezettségük elláthatósága érdekében...

Monostoraik igazi mezőgazdasági mintagazdaságok voltak, de nemcsak földműveléssel foglalkoztak, iparosok, molnárok, pékek, kovácsok, takácsok, szabók, vargák, könyvkötők, harangöntők, orgonakészítők, festők, szobrászok, építészek is voltak egyben. Ahol a bencések kétkezi jobbágy segítséget is kaptak, ott inkább "csak" irányították, szervezték, vezették a munkavégzést. És bár kezdetben a rend tagjai kizárólag fizikai munkával foglalkoztak (mármint az imádság mellett), de hamarosan elterjedt körükben a szellemi munkavégzés is: igen magas fokon művelték a tudományokat, és persze oktattak is: talán a leghíresebb hazai bencés, Szent Gellért például, István király fiának és örökösének, Imre hercegnek volt a nevelője, ugyebár.