Éljenmájuselseje!

Idehaza az idősebb generációk számára Május 1. még mindig a munka ünnepét, a vörös zászlós felvonulások és szakszervezeti sör-virsli brigádmajálisok napját igézi. A fiatalabb proletárok azonban májusegyre sokkal inkább potyaszabadnapként, a késő tavasz, kora nyár első igazi szabadtéri piknik-programjaként gondolnak.

Az európai országok közül többen nem is tekintik a munka ünnepének május elsejét. Dániában és Hollandiában például nincs is munkaszüneti nap ilyenkor, Nagy-Britanniában és Írországban, pedig a „májusünnepen” nem a munkát, sokkal inkább a tavaszt éltetik, amit ráadásul május elseje helyett május első hétfőjén tartanak. (bank holiday). De az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában sem ilyenkor, hanem szeptember első hétfőjén ünneplik a munkát.

Talán azért, mert május elsején (illetve elején) az ember ősidők óta a természet megújulását ünnepelte, és ezekből az ősi rítusokból alakultak ki később egyes kereszténység előtti pogány termékenységi ünnepek vagy akár a májusfa állításának szokása is. De a katolikus hagyományok között is kitüntetett szerep jut május 1-nek. Az idők szavának engedve, XII. Piusz pápa 1955-ben május elsejét „József, a munkás” ünnepévé emelte Jézus nevelőapjának, Szent Józsefnek, a munkások (ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok) védőszentjének tiszteletére.

A hazai köztudat azonban május elseje megünneplését a kommunista munkásmozgalom vívmányának tartja, noha gyökerei sokkal korábbra, a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, és május1 már akkor, 1891-ben igazi munkás szimbólummá vált, amikor is a II. Internacionálé második, brüsszeli kongresszusa, a „Haymarket-i incidensre” emlékezvén, május elsejét valamennyi ország munkásainak közös ünnepévé nyilvánította. A XX. században aztán a munkások "egyszerű" ünnepéből nemzeti, sőt nemzetközi munkaszünetté (Magyarországon pedig 1945-től munkaszüneti nappá) avanzsált.

De ahogy a történelem kereke megállíthatatlanul forog, az elmúlás elérte a harcos májusi munkaünnepet is, és bár a munkaszünet - és a "proli" sör-virsli - maradt, májusegy idehaza is egyre inkább visszatér az ősi tradíciókhoz és természet-közeli tavaszünneppé, „pogány” családi majálissá szelídült.