Ugrás a fő tartalomhoz

  • PEOPLE & FOCUS
  • HR menedzsment
  • HR változáskezelés
    • jövőkép és humán stratégia
    • szervezettervezés
    • munkáltatói márkaépítés
    • szervezetfejlesztés
    • vállalati ösztönzéspolitika
    • személyzetfejlesztés
    • munkaerő-biztosítás
    • érdekvédelmi kapcsolatok
    • MI és az AI
  • HR business coaching
  • Kapcsolat
  • PAP(P)OLÓ
  • ÖSSZHANGBAN
  • WANTED
  • HOL NEM VOLT MUNKAKÖRÖK

Korlátosan enyhíti a hazai munkaerőhiányt a külföldiek foglalkoztatása

2022. aug. 1. 07:54

2022-ben, tovább emelkedik a sorompó, a korább 9-cel szemben, összesen már 17 unión kívüli országból fogadhatnak vendégmunkásokat magyarországi foglalkoztatók.

2021-ben szélesre nyíltak a vendégmunkások előtt Magyarország kapui: Szijjártó Péter külgazdasági miniszter jelentette be, hogy lehetővé vált kilenc, nem szomszédos, harmadik ország munkavállalói számára, hogy átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerőkölcsönzőkön keresztül is. Ehhez minősített munkaerő-kölcsönzői kört állapítanak meg.

2018-ban 55 ezer főben limitálták, hogy hány harmadik országbeli (tehát nem EU-s) külföldi munkavállalót lehet egyidejűleg foglalkoztatni Magyarországon - derült ki a Magyar Közlöny augusztus 7-i hivatalos értesítőjéből. Ez a szám 2016-ban 49 ezer, majd 2017-ben még 59 ezer volt.

2017-ben egyébként 25 ezer fő kapott tavaly munkavállalási engedélyt Magyarországon a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint. Számuk tízezer fővel haladta meg az egy évvel korábbit, amelynek oka feltételezhetően a fokozódó munkaerőhiány. A pontos létszámot ugyanakkor nem tükrözik az adatok, mivel tavaly június óta több hiányszakmában (pl.: informatikus, mérnök, programozó, épületgépész, járművezető, építőipari szakmunkás, varrónő, asztalos, ápoló) már nincs szükség engedélyre a környező nem EU-s országokból – Szerbiából és Ukrajnából – érkezők esetében, azaz munkavállalási engedély nélkül is lehet őket idehaza foglalkoztatni (igaz legfeljebb 90 napig). Tovább nehezíti a hazánkban dolgozó külföldiek számának meghatározását, hogy aki megkapja a menekültstátuszt, az automatikusan vállalhat munkát Magyarországon.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint egyébként 2016-ban mindössze 10,5 ezer külföldit foglalkoztattak idehaza. A legtöbb külföldi Budapesten és a Dunántúl északi részén dolgozik, a fővárosban több mint 4 ezren. A legtöbben gyári munkások, rakodók és fuvarosok. A szerb és ukrán munkavállalókon kívül nem elhanyagolható számban érkeznek amerikai, indiai, japán és kínai munkavállalók. E nemzetiségek jelenléte egyre inkább meghatározóvá válik, hiszen 2016 során a vietnami és thaiföldi állampolgárokkal együtt létszámban már meghaladták a szerb, ukrán és koszovói foglalkoztatottak létszámát.




Legutóbbi bejegyzések

  • Akkor vagy igazi vezető!
    2026. febr. 23.
  • Gólyamenedzsment
    2026. febr. 22.
  • Voluntáris teljesítményhajsza
    2026. febr. 20.
  • Kerékpáros = foglalkoztatási katasztrófa
    2026. febr. 13.
  • Halmazok és Relációk - H(R)almazelmélet
    2026. febr. 6.
  • A fogyasztási és növekedési kényszer(ítés) ördögi szolgálatában
    2026. jan. 23.
  • A szervezeti kultúrát sem lehet örökölni
    2026. jan. 22.


.