Korlátosan enyhíti a hazai munkaerőhiányt a külföldiek foglalkoztatása

2018. aug. 12. 7:54

Munkaerőhiány ide vagy oda, Varga Mihály pénzügyminiszter 55 ezer főben limitálta, hogy 2018-ban hány harmadik országbeli, tehát nem EU-s külföldi munkavállalót lehet egyidejűleg foglalkoztatni Magyarországon - derült ki a Magyar Közlöny augusztus 7-i hivatalos értesítőjéből. Ez a szám 2016-ban 49 ezer, majd 2017-ben még 59 ezer volt.

2017-ben egyébként 25 ezer fő kapott tavaly munkavállalási engedélyt Magyarországon a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint. Számuk tízezer fővel haladta meg az egy évvel korábbit, amelynek oka feltételezhetően a fokozódó munkaerőhiány. A pontos létszámot ugyanakkor nem tükrözik az adatok, mivel tavaly június óta több hiányszakmában (pl.: informatikus, mérnök, programozó, épületgépész, járművezető, építőipari szakmunkás, varrónő, asztalos, ápoló) már nincs szükség engedélyre a környező nem EU-s országokból – Szerbiából és Ukrajnából – érkezők esetében, azaz munkavállalási engedély nélkül is lehet őket idehaza foglalkoztatni (igaz legfeljebb 90 napig). Tovább nehezíti a hazánkban dolgozó külföldiek számának meghatározását, hogy aki megkapja a menekültstátuszt, az automatikusan vállalhat munkát Magyarországon.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint egyébként 2016-ban mindössze 10,5 ezer külföldit foglalkoztattak idehaza. A legtöbb külföldi Budapesten és a Dunántúl északi részén dolgozik, a fővárosban több mint 4 ezren. A legtöbben gyári munkások, rakodók és fuvarosok. A szerb és ukrán munkavállalókon kívül nem elhanyagolható számban érkeznek amerikai, indiai, japán és kínai munkavállalók. E nemzetiségek jelenléte egyre inkább meghatározóvá válik, hiszen 2016 során a vietnami és thaiföldi állampolgárokkal együtt létszámban már meghaladták a szerb, ukrán és koszovói foglalkoztatottak létszámát.