Ferenc Jóska nyilvánította munkaszüneti nappá

I. István annak idején még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, erre a napra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és hirdetett törvénynapot.

Az ünnep dátumát aztán I. (Szent) László királyunk tette át augusztus 20. napjára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával a székesfehérvári bazilikában ezen a napon emeltették oltárra I. István földi maradványait, amely István szentté avatásával volt egyenértékű.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától kezdve egyházi ünnepként élt tovább, azonban 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s ekkor az augusztus 20-án ünnepelt Szent István-nap kimaradt az egyházi ünnepek sorából.

Mária Terézia 1777-ben újból, immáron nemzeti ünnepként vetette fel a naptárakba. A Szent Jobbot pedig visszaszerezvén az akkori Raguzából (ma Dubrovnik), Bécsbe, majd végül Budára vitette. A relikviát ettől kezdve viszik körmenetben végig a magyar fővárosban.

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az ünnepet, hiszen Szent István - sok egyéb mellett - a független magyar állam talán legemblematikusabb szimbóluma. Az 1867-es kiegyezés után azonban az ünnep visszanyerte régi fényét, sőt 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig elrendelték a középületek címeres zászlóval történő fellobogózását is. 

A Szent István kultusz aztán a Horthy-korszakban kapott fényes lendületet, olyannyira, hogy 1927-ben, illetve -től  vált 'augusztushúsz' részévé, majd elmaradhatatlan látványosságává a tűzijáték. A szentistvánozás csúcspontját pedig 1938. jelentette, amikor a szent király halálának 900. évfordulója alkalmából, a Szent István-emlékév részeként, emelték augusztus 20-át nemzeti ünneppé.

Az 1945 utáni proletárdiktatúra számára az ünnep – vallási és nemzeti tartalma miatt – nem volt vállalható, így szükségesnek tartották annak tartalmi megújítását: 

• Először az új kenyér ünnepének nevezték el (bár augusztus 20-át nemcsak ekkortól tartják az új kenyér ünnepének, sok helyen régen is e napon sütöttek először új búzából őrölt kenyeret), 
• majd az új alkotmány hatályba lépését 1949. augusztus 20-ra időzítették, így 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltették. 1950-ben az Elnöki Tanács a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.

1966. augusztus 20-án rendezték meg először a debreceni virágkarnevált. A mára egyhetes rendezvénnyé nőtt programsorozat központi elemét a több százezer szál élővirágot, valamint számos, 5 méter magas és 12 méter hosszú virágkompozíciót felvonultató, Európában is egyedölálló felvonulást manapság is augusztus 20-án tartják.

1983. augusztus 20-án mutatták be az István, a király című magyar rockoperát a városligeti szánkózódombon, amit azóta Királydombnak neveznek.

Több mint negyvenévnyi szünet után, 1989 óta ismét a régi hagyományok mentén, de már új elemeket is bevetve rendezik meg Augusztushúszat. Tisztavatással, légi parádéval, ünnepi szentmisével, a Szent jobb-körmenettel, a Virágkarnevállal, népművészeti előadásokkal, koncertekkel, gasztroélményekkel és az ország számos pontján nagyszabású tűzijátékkal színesítik, s teszik emlékezetessé az ünnepet (amelyek 2020-ban a COVID-19 járvány miatt jórészt elmaradtak)

Az első szabad választások után létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5.-én a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül 'augusztushúszat' emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé (és persze munkaszüneti nappá).

És vannak, akik szerint augusztus 20. után indulnak a gólyák messzi vándorútjukra.