Ugrás a fő tartalomhoz

  • PEOPLE & FOCUS
  • HR menedzsment
  • HR változáskezelés
    • jövőkép és humán stratégia
    • szervezettervezés
    • munkáltatói márkaépítés
    • szervezetfejlesztés
    • vállalati ösztönzéspolitika
    • személyzetfejlesztés
    • munkaerő-biztosítás
    • érdekvédelmi kapcsolatok
    • MI és az AI
  • HR business coaching
  • Kapcsolat
  • PAP(P)OLÓ
  • ÖSSZHANGBAN
  • WANTED
  • HOL NEM VOLT MUNKAKÖRÖK

Legutóbbi bejegyzések

  • "...múlt éjszaka – háromkor – abbahagytam a munkát."
    2026. nov. 18.
  • SHAW után szabadon
    2026. nov. 11.
  • IGAZA VAN-E BÉLÁNAK? avagy a Guttmann-féle hároméves-szabály (és a Guttmann-átok) HR-es igazsága
    2026. nov. 4.
  • Munkaszüneti napok a másik oldalról
    2026. nov. 4.
  • A NAPOK ROMJAI munkaköri leírásainak leírásai
    2026. nov. 2.
  • Mindenszentek vagy Halottak napja? Egy a biztos: valamelyik munkaszüneti nap!
    2026. okt. 31.
  • Hány lesz az óra Vekker úr?
    2026. okt. 25.


A HR kiszolgálási arány: azaz hányan is szolgálunk és szolgáltatunk?

2020. júl. 31. 10:24

A HR kiszolgálási arány minden szervezet életében központi kérdés – akár beszélnek róla, akár nem, akár terveznek vele, akár nem. Ez ugyanis (vagyis hogy egy adott szervezetnél hány HR-es munkatársra van szükség az elvárt HR tevékenységek és szolgáltatások ellátásához) alapjaiban határozza meg a HR strukturális (feladat-, hatás-, felelősségi-kör) hatékonyságát: költségalapú eredményességét és sikerességét.

Annak ellenére, hogy a kiszolgálási arány meghatározása, pláne benchmarking – más cégekkel történő összehasonlító - vizsgálata rengeteg buktatóval terhelt:

  • kit tekintünk „háeresnek” (aki a HR osztályon dolgozik vagy, aki HR tevékenységet végez?);
  • mit tekintünk HR tevékenységnek (a HR-hez szerveződnek-e olyan szakterületek, mint az employer branding, az EHS, a munkaszerződések elkészítése, a bérszámfejtés, a KSZ menedzselése, a belső rendezvény-szervezés, a bér- és létszámkontrolling vagy más szervezeti egységek végzik el ezeket a feladatokat?);
  • beleszámítjuk-e a kiszolgálási arányba a kiszervezett HR funkciókat (bérszámfejtés, toborzás-kiválasztás, cafeteria-adminisztráció, stb.) amelyeknek belső létszám vonatkozása nincs ugyan, de költségvonzata - bár nem HR vagy bérsoron - annál inkább van!?;
  • headcountban (fő) vagy munkaórára vetítve például FTE-ben próbáljuk meghatározni a HR létszámát?;

néhány következtetés azért egyértelműen levonható (legalábbis a SmartScale amerikai (USA) vállalatok vonatkozó gyakorlatai alapján):

  1. A HR kiszolgálási-arány trendje az évek múlásával egyértelműen csökkenő. Ahogy a HR adminisztratív funkcióból egyre inkább meghatározó belső szolgáltató és egyre inkább stratégiai funkcióvá válik, egyszerűen több (és jobban, magasabb szinten képzett) HR-es szakemberre van szükségük a szervezeteknek, de így egy-egy HR-es egyre kevesebb munkavállalót tud csak ellátni/kiszolgálni - bár azt magasabb szakmai színvonalon teszi.
  2. A HR kiszolgálási-arány a cégmérettel nem egyenes arányban emelkedik. A szervezet létszámalapú növekedésével a HR létszáma is nő természetesen, de emelkedik a kiszolgálási-arány is, vagyis minél nagyobb egy cég annál hatékonyabban, magasabb kiszolgálási aránnyal képes a HR megbirkózni a feladataival, azaz több munkavállalót tud egy-egy háeres ellátni/kiszolgálni.

Azok számára pedig, akik sokkal egyértelműbb segítséget szeretnének kapni, hogy bizonyos szervezeti/cég létszám esetén nagyjából mekkora HR (lét)számmal lehet kalkulálni (nem elfelejtve, hogy az adott cég specialitásaiból adódóan komoly szórás adódhat), íme egy kis számszaki útmutató:

 


.