gyerek.házi.munka

A Harvard Study of Adult Development kutatás nyomán gyakran idézett pop-science üzenet, mely szerint: 

a gyerekkori házimunka sikeresebb és boldogabb felnőttkort eredményez” 

– túlzó leegyszerűsítés. 

A rendelkezésre álló longitudinális és fejlődéslélektani kutatások ugyanakkor arra valóban rámutatnak, hogy a rendszeres, életkornak megfelelő gyerekkori házimunkavégzés együtt járhat olyan készségek és attitűdök fejlődésével, mint a felelősségvállalás, az együttműködési készség, az önhatékonyság, vagy épp a közösséghez való hasznos tartozás élménye. Ezek a jellemzők pedig, hosszabb távon bizony kedvezően befolyásolhatják az iskolai, majd a munkahelyi közösségi alkalmazkodást és sikeres boldogulást.

A gyerekek a játék kezdeményezésére és a benne való aktív részvételre (adott esetben a közösségi együtt-működésre) irányuló motivációját evolúciós örökségként tarjuk számon, amely minden humán társadalomra, és korra egyaránt jellemző. A felnőttkori szerepekre való felkészülés jegyében, már a vadászó-gyűjtögető társadalmakban is sokáig hagyják/hagyták játszani a gyerekeket, hasonlóan korunk gyereknevelési szokásaihoz. Azzal az óriási különbséggel, hogy a vadászó-gyűjtögetők gyerekei bizonyos életkort követően, játékos formában és közösségi felügyelet alatt, de már részt vesznek a konkrét munkavégzésben (az élelem megszerzésében és más közösségi tevékenységekben). Sőt, bizonyos életkort követően, jellemzően 8-10 éves kor után, már "meg is teremtik" a létfenntartásukhoz szükséges élelem nagy részét, vagy annál akár többet is.