AUCTORATUS - kenyeret cirkuszért

Gladiator in arena consilium capit" (A gladiátor a cirkuszban dönti el, hogyan harcoljon (Seneca)

A gladiátorok – a római jog szerint – nem mind voltak rabszolgák, és nem is feltétlenül rabszolgákból lettek. Persze, a legtöbb gladiátor valóban hadifogolyból – akik korábban már eleve harcosok voltak –, valamint kis- és nagystílű bűnözőkből (csalókból, gyújtogatókból, gyilkosokból, hazaárulókból, katonaszökevényekből, templomgyalázókból), és persze az üldözött keresztényekből váltak előbb rabszolgává, majd adott esetben gladiátorrá.

De nem ritkán, szabad emberek, elsősorban anyagi megfontolásból, és/vagy a gladiátorsággal együtt járó „sztárság” miatt, önként a gladiátor hivatást, illetve ezt az igen jól fizető állást választották, ők voltak az auctoratus-ok. Formálisan szabadok maradtak ugyan, de a szerződésük idejére lemondtak polgárjogaik egy részéről és – a többi rabszolga gladiátorhoz, a csepűrágókhoz, a színészekhez, a prostituáltakhoz és kerítőikhez (hiszen ők mindannyian eladták a testüket!) hasonlóan – tisztátalannak, becsületüket vesztetteknek (infames-nek) számítottak: nem viselhettek köztisztséget; nem léphettek be a szenátusba; nem emelhettek vádat; nem lehettek tanúk bírósági perben (a szavuk nem számított egy fityinget/sesterciust sem), és még házasodni is csak korlátozottan tudtak; társadalmi tekintélyük a lehető majd' legalacsonyabb szintre süllyedt.  Azonban 

• egy sikeres (győztes) gladiátor, beleértve természetesen az auctoratus-okat is, egyetlen győzelemmel annyit kereshetett, mint egy katona éves, vagy egy kézműves (kovács, kőműves) fél-háromnegyedéves fizetése. Mondjuk, a legtöbb gladiátor évente csak 2–3 alkalommal lépett porondra (ritkán fordult elő, hogy valaki 5–6-nál többször küzdött egy évben), de ez akkor is igen szép keresetnek számít(ott);
• sőt, az auctoratus gladiátoriskolába való belépésének hozama akkora volt, mintha ma valaki 50–70 millió forintot kapna készpénzben a munkaszerződésének aláírásáért, 

Szóval az volt az életének az ára, amikor egy szabad polgár gladiátornak állt, hogy pénzt, sőt vagyont (anyagi biztonságot), és hírnevet szerezhetett ugyan, de közben elveszít(h)ette az élete mellett, a közmegbecsülését és polgári jogainak jórészét.