Kiszáradó cafeteria

Bár a cafeteria évek óta tartó "kilögybölése", illetve "kiszárítása"

• az igénybevezető szolgáltatások, termékek körének szűkítése;
• az adó, illetve járulék teher lépésről, lépésre, de összességében drasztikus emelése;
• a felhasználás időszakának korlátozása; 
• és a béren kívüli juttatások egyre erőteljesebb béresítése: a SZÉP-kártya gyakorlatilag az egyetlen népszerű cafeteria-elem(ek), amely megtarthatta a többé-kevésbé kedvezményes adózását

egyelőre stagnál, de a cafeteria hamujából való feltámasztásának kormányzati szándéka azonban nyomokban sincs meg

még úgy sem, hogy a járványhelyzetben hozott 2020-as intézkedések nyomán a pihenő-kártya után egészen 2021. június 30-ig nem kell szociális hozzájárulást fizetni, miközben az összesített keretösszeget évi 450 ezer forintról 800 ezer forintra emelkedett, emellett béren kívüli juttatásként adómentesen téríthető a védőoltás és a járványügyi szűrővizsgálatok költsége; a bölcsődei, óvodai ellátások, szolgáltatások, étkezési költségek és a távmunkát végző munkavállalók igazolás nélküliköltség térítése isis.

pedig munkavállalói igény nemcsak hogy lenne rá, de a koronavírus-válság egyik következményeként kifejezetten erőssé is vált. 

Az OTP Bank 2025. évi cafeteria kutatása szerint a munkavállalók többsége nem az alapbér helyettesítőjeként, hanem a munkáltatói megbecsülés egyik legerősebb jeleként tekint a cafeteriára. A juttatások a munkahelyválasztásnál is fontos szerepet játszanak (azok hiánya már kifejezetten munkaerő-piaci versenyhátrányt jelent az adott munkáltató számára) ugyanakkor a mindennapi elégedettséget és a vállalathoz való kötődést is érdemben erősíti – különösen a bizonytalan munkaerőpiaci környezetben, amikor felértékelődik a kiszámíthatóság és a biztonságérzet.

A bérből és fizetésből élők jövedelmi helyzetének (részmunkaidő, munkahelyi leállások, műszakcsökkentések, betegállományba kerülés), valamint a munkahelyi biztonságba vetett hit megrendülése (állásvesztés, munkahelyek átmeneti vagy végleges megszűnése) miatt megnőtt a munkavállalói igény

• hogy ne csak évente egyszer, hanem adott esetben (például egy mostani nemvárt krízis idején) hozzá lehessen nyúlni a cafeteria-struktúrákhoz és meg lehessen változtatni a választott cafeteria elemeket, illetve azok anyagi tartalmát;
• mert tendencia szinten is, de a válság hatására még erőteljesebben jelentkezik a munkavállalók részéről az öngondoskodásra való törekvés egészségpénztári, nyugdíjpénztári, önsegélyezőpénztári befizetések növelésének, vagy ezekre történő átcsoportosítások formájában;
• valamint megnőtt az igény azon cafeteria-elemek választásának (választhatóságának) irányába, amelyeket a dolgozók családtagjai is igénybe vehetnek, szintén az öngondoskodás egy speciális (kiterjesztett) formájaként.

Tehát az a munkáltató (illetve HR-es), aki jót akar magának és főképp a munkavállalóinak, ne hagyja teljesen kiszáradni a juttatási rendszerét, sőt! A helyi válságkezelés egy sikersztorija lehet a juttatási rendszerek (beleértve a cafeteriát is) rugalmasabbá, a munkavállalói igényekre odafigyelőbbé) tétele, függetlenül a kormányzati juttatásokkal kapcsolatos adópolitikájától.