Ugrás a fő tartalomhoz

  • PEOPLE & FOCUS
  • HR menedzsment
  • HR változáskezelés
    • jövőkép és humán stratégia
    • szervezettervezés
    • munkáltatói márkaépítés
    • szervezetfejlesztés
    • vállalati ösztönzéspolitika
    • személyzetfejlesztés
    • munkaerő-biztosítás
    • érdekvédelmi kapcsolatok
    • MI és az AI
  • HR business coaching
  • Kapcsolat
  • PAP(P)OLÓ
  • ÖSSZHANGBAN
  • WANTED
  • HOL NEM VOLT MUNKAKÖRÖK

Kiszáradó cafeteria

2020. dec. 10. 10:00

Bár a cafeteria évek óta tartó "kilögybölése", illetve "kiszárítása" (az igénybevezető szolgáltatások, termékek körének szűkítése; az adó, illetve járulék teher lépésről, lépésre, de összességében drasztikus emelése; a felhasználás időszakának korlátozása; és a béren kívüli juttatások egyre erőteljesebb béresítése: a SZÉP-kártya gyakorlatilag az egyetlen népszerű cafeteria-elemek, amely megtarthatta a kedvezményes adózását) egyelőre stagnál, de a cafeteria hamujából való feltámasztásának kormányzati szándéka azonban nyomokban sincs meg

még úgy sem, hogy a járványhelyzetben hozott 2020-as intézkedések nyomán a pihenő-kártya után egészen 2021. június 30-ig nem kell szociális hozzájárulást fizetni, miközben az összesített keretösszeget évi 450 ezer forintról 800 ezer forintra emelkedett, emellett béren kívüli juttatásként adómentesen téríthető a védőoltás és a járványügyi szűrővizsgálatok költsége; a bölcsődei, óvodai ellátások, szolgáltatások, étkezési költségek és a távmunkát végző munkavállalók igazolás nélküliköltség térítése isis.

pedig munkavállalói igény nemcsak hogy lenne rá, de a koronavírus-válság egyik következményeként kifejezetten erőssé is vált. 

A bérből és fizetésből élők jövedelmi helyzetének (részmunkaidő, munkahelyi leállások, műszakcsökkentések, betegállományba kerülés), valamint a munkahelyi biztonságba vetett hit megrendülése (állásvesztés, munkahelyek átmeneti vagy végleges megszűnése) miatt megnőtt a munkavállalói igény

  • hogy ne csak évente egyszer, hanem adott esetben (például egy mostani nemvárt krízis idején) hozzá lehessen nyúlni a cafeteria-struktúrákhoz és meg lehessen változtatni a választott cafeteria elemeket, illetve azok anyagi tartalmát;
  • mert tendencia szinten is, de a válság hatására még erőteljesebben jelentkezik a munkavállalók részéről az öngondoskodásra való törekvés egészségpénztári, nyugdíjpénztári, önsegélyezőpénztári befizetések növelésének, vagy ezekre történő átcsoportosítások formájában;
  • valamint megnőtt az igény azon cafeteria-elemek választásának (választhatóságának) irányába, amelyeket a dolgozók családtagjai is igénybe vehetnek, szintén az öngondoskodás egy speciális (kiterjesztett) formájaként.

Tehát az a munkáltató (illetve HR-es), aki jót akar magának és főképp a munkavállalóinak, ne hagyja teljesen kiszáradni a juttatási rendszerét, sőt! A helyi válságkezelés egy sikersztorija lehet a juttatási rendszerek (beleértve a cafeteriát is) rugalmasabbá, a munkavállalói igényekre odafigyelőbbé) tétele, függetlenül a kormányzati juttatásokkal kapcsolatos adópolitikájától.



Legutóbbi bejegyzések

  • Rákhalászni - nehéz!
    2026. febr. 28.
  • Vénnek való vidék...
    2026. febr. 26.
  • Akkor vagy igazi vezető!
    2026. febr. 23.
  • Gólyamenedzsment
    2026. febr. 22.
  • Voluntáris teljesítményhajsza
    2026. febr. 20.
  • Kerékpáros = foglalkoztatási katasztrófa
    2026. febr. 13.
  • Halmazok és Relációk - H(R)almazelmélet
    2026. febr. 6.


.