Ugrás a fő tartalomhoz

  • PEOPLE & FOCUS
  • HR menedzsment
  • HR változáskezelés
    • jövőkép és humán stratégia
    • szervezettervezés
    • munkáltatói márkaépítés
    • szervezetfejlesztés
    • vállalati ösztönzéspolitika
    • személyzetfejlesztés
    • munkaerő-biztosítás
    • érdekvédelmi kapcsolatok
    • MI és az AI
  • HR business coaching
  • Kapcsolat
  • PAP(P)OLÓ
  • ÖSSZHANGBAN
  • WANTED
  • HOL NEM VOLT MUNKAKÖRÖK

Legutóbbi bejegyzések

  • Na most, jöjjön vagy ne jöjjön az külföldi munkaerő?
    2026. szept. 15.
  • A cél a tied!
    2026. szept. 11.
  • Szeszmentesen nem termel rendesen szenet sem
    2026. szept. 6.
  • Among Europe’s Top HR Change Management Consulting Firms
    2026. szept. 4.
  • Ferenc Jóska nyilvánította munkaszüneti nappá
    2026. aug. 20.
  • Füstölgő ösztönzők
    2026. aug. 10.
  • A munkahelyi aktivitás-ösztönzés a keresőképességbe történő befektetés!
    2026. aug. 8.


Magyar mérnök skót munkástanoncból

2023. jún. 23. 18:37

A XIX. századi iparosodó Angliában akkora igény mutatkozott gépészekre és mérnökökre, hogy a gyárak és üzemek saját maguk vállalkoztak arra, hogy elméleti és gyakorlati alapképzést (apprenticeship) biztosítsanak azoknak, akikben megvolt a hajlandóság és a tehetség erre – és persze fizettek is mindezért. 

A skót születésű Clark Ádám - a budapesti Lánchíd későbbi építésvezetője, és a budai Váralagút kiviteli tervezője - az apja ilyesfajta pénzügyi támogatásának köszönhetően állt munkába mindössze 14 éves korában. Munkaideje napi 12 óra volt, heti 6 napon keresztül, majd tíz éven át.

A szorgalmas és kitartó ifjú 23 éves korára gépész és mérnöki szakképesítést szerezve megbízható szakemberré vált - "klasszikus" egyetemi diploma nélkül is. Na, ekkor találkozott - a 23 évesen már gépépítő mérnökként dolgozó - Clark, a Duna szabályozásához szükséges gépeket és berendezéseket Londonban megrendelő gróf Széchenyi Istvánnal…




.