Ugrás a fő tartalomhoz

  • PEOPLE & FOCUS
  • HR menedzsment
  • HR változáskezelés
    • jövőkép és humán stratégia
    • szervezettervezés
    • munkáltatói márkaépítés
    • szervezetfejlesztés
    • vállalati ösztönzéspolitika
    • személyzetfejlesztés
    • munkaerő-biztosítás
    • érdekvédelmi kapcsolatok
    • MI és az AI
  • HR business coaching
  • Kapcsolat
  • PAP(P)OLÓ
  • ÖSSZHANGBAN
  • WANTED
  • HOL NEM VOLT MUNKAKÖRÖK

Legutóbbi bejegyzések

  • SHAW után szabadon
    2026. nov. 12.
  • IGAZA VAN-E BÉLÁNAK? avagy a Guttmann-féle hároméves-szabály (és a Guttmann-átok) HR-es igazsága
    2026. nov. 4.
  • Munkaszüneti napok a másik oldalról
    2026. nov. 4.
  • A NAPOK ROMJAI munkaköri leírásainak leírásai
    2026. nov. 2.
  • Mindenszentek vagy Halottak napja? Egy a biztos: valamelyik munkaszüneti nap!
    2026. okt. 31.
  • Hány lesz az óra Vekker úr?
    2026. okt. 25.
  • A legfiatalabb munkaszüneti ünnepnapunk
    2026. okt. 23.


Magyar mérnök skót munkástanoncból

2023. jún. 23. 18:37

A XIX. századi iparosodó Angliában akkora igény mutatkozott gépészekre és mérnökökre, hogy a gyárak és üzemek saját maguk vállalkoztak arra, hogy elméleti és gyakorlati alapképzést (apprenticeship) biztosítsanak azoknak, akikben megvolt a hajlandóság és a tehetség erre – és persze fizettek is mindezért. 

A skót születésű Clark Ádám - a budapesti Lánchíd későbbi építésvezetője, és a budai Váralagút kiviteli tervezője - az apja ilyesfajta pénzügyi támogatásának köszönhetően állt munkába mindössze 14 éves korában. Munkaideje napi 12 óra volt, heti 6 napon keresztül, majd tíz éven át.

A szorgalmas és kitartó ifjú 23 éves korára gépész és mérnöki szakképesítést szerezve megbízható szakemberré vált - "klasszikus" egyetemi diploma nélkül is. Na, ekkor találkozott - a 23 évesen már gépépítő mérnökként dolgozó - Clark, a Duna szabályozásához szükséges gépeket és berendezéseket Londonban megrendelő gróf Széchenyi Istvánnal…




.