Ugrás a fő tartalomhoz

  • PEOPLE & FOCUS
  • HR menedzsment
  • HR változáskezelés
    • jövőkép és humán stratégia
    • szervezettervezés
    • munkáltatói márkaépítés
    • szervezetfejlesztés
    • vállalati ösztönzéspolitika
    • személyzetfejlesztés
    • munkaerő-biztosítás
    • érdekvédelmi kapcsolatok
    • MI és az AI
  • HR business coaching
  • Kapcsolat
  • PAP(P)OLÓ
  • ÖSSZHANGBAN
  • WANTED
  • HOL NEM VOLT MUNKAKÖRÖK

Legutóbbi bejegyzések

  • Nem majombolygó, hanem egérutópia
    2026. júl. 5.
  • VÁLTOZÓ MUNKA-TÉR-ERŐ: Pusztító présbe hajszolja a dolgozókat a végtelen növekedés mítosza?
    2026. júl. 1.
  • Az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók májuseggye
    2026. júl. 1.
  • Jelenléti bónusz
    2026. jún. 30.
  • gyerek.házi.munka
    2026. jún. 27.
  • Ahol apa vigyáz a gyerekre
    2026. jún. 21.
  • Nem HUMAN RESOURCE, hanem PEOPLE Management
    2026. jún. 10.


Magyar mérnök skót munkástanoncból

2023. jún. 23. 18:37

A XIX. századi iparosodó Angliában akkora igény mutatkozott gépészekre és mérnökökre, hogy a gyárak és üzemek saját maguk vállalkoztak arra, hogy elméleti és gyakorlati alapképzést (apprenticeship) biztosítsanak azoknak, akikben megvolt a hajlandóság és a tehetség erre – és persze fizettek is mindezért. 

A skót születésű Clark Ádám - a budapesti Lánchíd későbbi építésvezetője, és a budai Váralagút kiviteli tervezője - az apja ilyesfajta pénzügyi támogatásának köszönhetően állt munkába mindössze 14 éves korában. Munkaideje napi 12 óra volt, heti 6 napon keresztül, majd tíz éven át.

A szorgalmas és kitartó ifjú 23 éves korára gépész és mérnöki szakképesítést szerezve megbízható szakemberré vált - "klasszikus" egyetemi diploma nélkül is. Na, ekkor találkozott - a 23 évesen már gépépítő mérnökként dolgozó - Clark, a Duna szabályozásához szükséges gépeket és berendezéseket Londonban megrendelő gróf Széchenyi Istvánnal…




.