Magyar mérnök skót munkástanoncból

A XIX. századi iparosodó Angliában akkora igény mutatkozott gépészekre és mérnökökre, hogy a gyárak és üzemek saját maguk vállalkoztak arra, hogy elméleti és gyakorlati alapképzést (apprenticeship) biztosítsanak azoknak, akikben megvolt a hajlandóság és a tehetség erre – és persze fizettek is mindezért. 

A skót születésű Clark Ádám - a budapesti Lánchíd későbbi építésvezetője, és a budai Váralagút kiviteli tervezője - az apja ilyesfajta pénzügyi támogatásának köszönhetően állt munkába mindössze 14 éves korában. Munkaideje napi 12 óra volt, heti 6 napon keresztül, majd tíz éven át.

A szorgalmas és kitartó ifjú 23 éves korára gépész és mérnöki szakképesítést szerezve megbízható szakemberré vált - "klasszikus" egyetemi diploma nélkül is. Na, ekkor találkozott - a 23 évesen már gépépítő mérnökként dolgozó - Clark, a Duna szabályozásához szükséges gépeket és berendezéseket Londonban megrendelő gróf Széchenyi Istvánnal…