Ósztrájk

Az óegyiptomi nyelven, hieratikus írással íródott, naplószerű bejegyzésekből álló Turini papirusz szerint, i.e. 1157. november 14-én (egész pontosan III. Ramszesz 29. uralkodási évében, Peret évszakának 2. hónapjának 10. napján) a fáraó alkalmazottjaként a királysíron dolgozó, szakképzett, Dejr el-Medinai építőmunkások kollektíve beszüntették a munkát, és Hatsepszut (a leghíresebb női fáraó halotti) templománál békés ülősztrájkba kezdtek, miután az élelmiszerben és egyéb javakban kifizetendő bérüket tizennyolc nappal a fizetésnapot követően sem kapták meg.

A Jarf Papiruszból – amely gyakorlatilag egy több mint 4500 évvel ezelőtt élt, és Kheopsz fáraó Gizai piramisán dolgozó, Merer nevű felügyelő (40 munkás főnöke) munkanaplója volt – és egyéb más óegyiptomi relikviákból kiderül, hogy a piramisépítő munkások fizetése természetben történt, azaz nem pénz, hanem napi ellátás alapú volt: egy egyszerű munkás bére 3–4 cipó, 2 korsó árpasör és zöldség; a kőfaragó szakmunkásoké 5-6 cipó, 3 korsó árpasör, bor, hús vagy hal volt naponta, plusz ruhát és lakhelyet (sőt orvosi ellátást) kaptak a munkájukért. 

A felügyelők péksütemények osztogatásával ugyan igyekeztek kezelni a kialakult helyzetet, így aznap a munkások haza is mentek, de másnap folytatták a tiltakozásukat, és a thébai központi gabonaraktárban követelték elmaradt fizetésüket. Egészan addig amíg meg nem kapták azt….