BUCHWALD-NÉNI - nem személy, hanem foglalkozás

A Buchwald-nénik – akik általában egyszerű idős anyókák voltak – árusították azokat a filléres jegyeket, amelyek jogot adtak a frekventált pesti parkok, sétányok, fasorok látogatóinak, hogy leülhessenek az azokban kihelyezett vas karosszékekbe.

Akárcsak a mai parkolóőrök, a Buchwald-nénik is válltáskát hordtak, kezükben jegytömböt szorongattak, és árgus szemekkel vizslatták a korzózó hölgyeket és urakat, hogyha valamelyikük letelepedett egy-egy székbe, nyomban ott teremjenek, és behajthassák a szék használati díját.

Tehát a Buchwald-néni nem egy személy, hanem egy foglalkozás elnevezése volt, amely a vasszékeket gyártó és kihelyező, illetve azok, rövid időre történő bérbeadására a fővárostól 1890-ben engedély kapó, vas- és fémbútorgyáros Buchwald Sándor után kapta a nevét. A Buchwald nénik munkaerő-piaci jelenléte 1919-ig szűnt meg, amikoris a Tanácsköztársaság a székek használatát ingyenessé tette, amely a két világháború között is így maradt. A Buchwald-székek nagy része pedig a második világháborúban meg is semmisült.