D-DÚR SZONÁTA KÉT ZONGORÁRA - Mozart

A sokat emlegetett Mozart-hatással kapcsolatos tévhitek és legendák többsége, javarészt Gordon Shaw és Frances Rauscher 1993-as kísérleti eredményének a félreértelmezéséből, és annak a média által eltorzított propagálásból ered. És bár Mozart zenéjétól vagy a klasszikusok hallgatásától úgy általában nem leszünk okosabbak, nem válunk intelligensebbé, és nem nő meg a teljesítményünk sem, az tudományosan megalapozottnak tűnik, hogy bizonyos típusú zenék valóban befolyással bírnak az agyhullámokra. Ennélfogva a zenehallgatás sok esetben jól alkalmazható terápiás célokra is, például az epilepszia, vagy az  alzheimer-kor kezelésére, amely az idegi hormonális rendszer izgalmi szintjére, az arousalra gyakorolt hatásában nyilvánul meg elsősorban.