Egyterű vagy osztott
A koronavírus okozta gazdasági válság olyannyira megtépázta az üzleti világ panteonjainak számító "irodaházak" nimbuszát - visszavágva az irodista munkahelyek iránti keresletet és előtérbe helyezve a home office intézményét - hogy a korábban megszokott alaposan túldimenzionált irodista-világ valószínűleg már soha nem fog visszatérni a válságot követően sem.
De eltűnni sem fog! Így az egyterű vagy osztott irodák körüli ergonómiai vita, amelynek alapja, hogy az egyterű irodákban munkát végzők 50%-a, míg az alacsony térelválasztó elemekkel privát területekre bontott térben munkát végzők 60%-a elégedetlen a munkakörülményeivel, sem fog megszűnni.
Magyarországon az irodai dolgozók több mint fele, az Egyesült Államokban 70%-a egyterű irodákban dolgozik.
A nyitott térben dolgozók 54%-át elsősorban a többimunkatárs csevegése, telefonjaik zörgése, irodai eszközeik hangja zavarja: a közös tereken ugyanis kevés a munkával kapcsolatos kommunikáció, annál több a pletykálkodás, így nehéz koncentrálni, amit messze nem tud kompenzálni, hogy az ilyesfajta munkavégzés egyébként jót tehet a cégen belüli kapcsolattartásnak, a belső kommunikáció hatékonyságának, a team-munkának, a csoportdinamikának.
Az egyterű irodában érezhetően és mérhetően romlik a teljesítmény: egy a BBC által megrendelt kutatás szerint - amelyet az NBBJ globális építésziroda végzett - akár 10%-kal is növelhető a munkavégzés hatékonysága, ha nem egyterű irodában zajlik a munka.
Az egyterű irodákkal a másik fő probléma, hogy valóságos melegágyai a járványoknak. Az ilyen típusú irodákban dolgozók kétszer akkora valószínűséggel betegszenek meg, mint klasszikus irodista társaik. A télen rendszeresen végig söprő tömeges megbetegedések (például az influenza) olyan sok dolgozót kényszerít ki a munkából, amely már komoly
gazdasági kiesést okoz az őket foglakoztató munkáltatóknak.
Felmérések szerint az egy légtérben dolgozók 62%-kal több napig vannak betegszabadságon, aminek oka egyrészt a kórokozók szabadabb terjedése, másrészt az együttléttel együtt járó fokozottabb feszültség és stressz okozta gyenge immunrendszer.
Annak ellenére azonban, hogy a munkavállalók és munkáltatók többségének rossz tapasztalata van az "open office" irodákkal kapcsolatban - és hogy a koronavírus is egyértelműen rámutatott a magas fertőzési kockázatokra - egyáltalán nem várható, hogy ezen munkavégzési megoldás teljesen eltűnne a munkavégzési palettáról. Már csak azért sem, mert mintegy 30%-kal nagyobb irodai térre van szükség osztott helyiségek kialakításához az egyterű iroda helyigényéhez képest, ami jelentős költségnövekedést jelentene a vállalkozások számára. De nem ez az egyetlen ok az egyterű irodák további térnyerésének.
Az irodai belső terek kialakítását ma már nem egyszerűen az emberek elhelyezésének szükségszerűsége határozza meg. Az egymás közötti intenzív kommunikáció, az együttműködésen alapuló alkotómunka, az inspiratív (munka)környezet eredménye a sikeres termék vagy szolgáltatás. Ezért a munkavégzés nem bőrfoteles tárgyalókat, rideg projektszobákat, hanem a munkavállalók napi tevékenységére szabott, inspiráló, felhasználóbarát és az egészségügyi kockázatokat is minimalizálni igyekvő közösségi tereket igényel, ahol a szinergia szinte kézzel fogható, de a dolgozók egyéni teljesítménye is nő. Okos ergonómiával, odafigyelő tervezéssel mindez megoldható.