Ugrás a fő tartalomhoz

  • PEOPLE & FOCUS
  • HR menedzsment
  • HR változáskezelés
    • jövőkép és humán stratégia
    • szervezettervezés
    • munkáltatói márkaépítés
    • szervezetfejlesztés
    • vállalati ösztönzéspolitika
    • személyzetfejlesztés
    • munkaerő-biztosítás
    • érdekvédelmi kapcsolatok
    • MI és az AI
  • HR business coaching
  • Kapcsolat
  • PAP(P)OLÓ
  • ÖSSZHANGBAN
  • WANTED
  • HOL NEM VOLT MUNKAKÖRÖK

Legutóbbi bejegyzések

  • Nem majombolygó, hanem egérutópia
    2026. júl. 5.
  • VÁLTOZÓ MUNKA-TÉR-ERŐ: Pusztító présbe hajszolja a dolgozókat a végtelen növekedés mítosza?
    2026. júl. 1.
  • Az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók májuseggye
    2026. júl. 1.
  • Jelenléti bónusz
    2026. jún. 30.
  • gyerek.házi.munka
    2026. jún. 27.
  • Ahol apa vigyáz a gyerekre
    2026. jún. 21.
  • Nem HUMAN RESOURCE, hanem PEOPLE Management
    2026. jún. 10.


Hiába nőnek a bérek, ha ennyire gyenge a forint

2021. márc. 19. 17:58

Magyarországon az elmúlt pár év a "bérrobbanásról" szólt, aminek következtében évről évre 10 százalékot is meghaladó mértékkel növekedtek az átlagos keresetek. 

A KSH vonatkozó módszertana szerint ezek az adatok csak az 5 főnél több dolgozót foglalkoztató munkáltatói kör béradatait tartalmazza.

A folyamatot tavaly még a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák sem tudták megtörni, több mint 9 százalékkal nőtt az átlagbér hazánkban, de a külföldi munkaerő-elszívás megakadályozására, illetve és részben ennek közvetett következményeként a Magyarországon belüli kelet-nyugati irányú béralapú migráció mérséklésre csak akkor lenne kedvező és tartós hatása, ha stagnálna vagy emelkedne a forint ázsiója. 

A forint azonban egyre inkább veszít értékéből az euróval szemben, így a hazai fizetőeszköz folyamatos gyengülése/leértékelődése nemzetközi szinten komolyan erodálja a forintban regisztrált növekedési ütemet. Miközben hosszabb távon az osztrák bérszínvonal elérése (megközelítése) a cél, (a sógorok nálunk majdnem három és félszer több pénzért dolgoznak átlagosan (32 810 euró)!), addig a magyar európai összehasonlításban tartósan az egyik legkevesebbet kereső nemzet.

A vásárlóerő-paritáson (vagyis az egyes országokra jellemző árszínvonalbeli különbségekkel igazított) adat sem mutat megnyugtatóbb képet. Igaz, ugyan, hogy a magyar 2020-as 9488 eurós átlagfizetés 15 337 eurót ér vásárlóerő-paritáson, ami 7 százalékkal magasabb érték az előző évinél, de ez csak az ötödik legkevesebbett érő bér lett Európában, ami ráadásul az egy évvel korábban állapothoz képest azt jelenti,  hogy ezen a téren Románia és Litvánia is megelőzte hazánkat. .

Abban az esetben azonban, ha 310 körüli árfolyamra sikerülne erősíteni a forintot (amelyre egyébként a gazdaság - pandémia mentes - állapota bőven megadja a lehetőséget), akkor 4-5 év, ha első hallásra igen merésznek hangzó 270 forintra, akkor már 2-3 év alatt is elérhető lenne az áhított kivándorlást mérséklő bérszínvonal.

Már ha ezen hosszúságú időszak alatt az évi 10 % körüli bérnövekedés is meglenne minden évben, persze!



.