Hóhányó

Ha leesik a hó, (pláne ónos eső), vagy ha fagy, kikerül a konyhából a szabadba a konyhasó. Pedig környezeti hatásainak összességét tekintve, beleértve a csúszásmentesítést is, kvázi minden jobb, mint a NaCl.

A konyhasó –7 ºC alatt gyakorlatilag hatástalan a fagy ellen, ezzel szemben viszont minden hőmérsékleten és évszakban súlyos és tartós károkat okoz a környezetben. A télen az utakra/járdákra/lépcsőkre kiszórt hatalmas mennyiségű só éveken át velünk marad: olvadáskor nehezíti a visszamaradó víz természetes párolgását, ráadásul a felszíni vizekben feloldódva messzire, a felszín alá is eljut. De a maró hatású NaCl nemcsak az élő környezetet, a növényzetet, a fákat (gátolja azok folyadékfelvételét, és így kiszáradnak), a talajt és annak lakóit károsítja, hanem szinte mindent, amit ér: utakat, hidakat, acélszerkezeteket, a járművek alvázát és gumiját, épületeket, közműveket, vezetékeket, sőt a (munka)ruházatunkat is. De az állatok, például a kutyák is nehezen viselik, ha kimarja tappancsukat a só. 

A legjobb megoldás, ha vesszük a fáradságot és - nem mutogatunk másokra, az önkormányzatra 

a közterületek hó- és jégmentesítése 1895-től közfeladat a Fővárosban, amelyet a felelős hivatal jórészt alvállalkozók bevonásával végeztetett el, például Cséry Lajos cégével is, amely a szemétszállításban is érdekelt volt.

a házmesterre / közös képviselőre, vagy a nagypapára - a munka frontjára lépve időben elkezdjük hányni (söpörni, lapátolni, kotórni) a havat, mielőtt még az lefagyhatna. Ilyenkor semmit nem kell kiszórni, és még mozgunk is kicsikét. 

„Mentuler András cipész tegnap a Kender utcában hótakarítás alkalmával Szilágyi Lajos kőmívessel szóváltásba elegyedett s e közben annyira méregbe jött, hogy csákányával Szilágyinak az orrát leütötte” (Budapesti Hírlap 1886. február 14.)

Ám ha a napközben letaposott hó lefagy, vagy ha ónos eső miatt csúszik a cucc, akkor arra a csúszásmentesítés, illetve a balesetmegelőzés miatt célszerű szórni „valamit”. A konyhasó helyett azonban

• számos, nem-vegyi, környezet-barátabb anyag bevethető: fahamu, fűrészpor, kőzúzalék, homok, faforgács, geotextíliák és jégmentesítő fóliák, sőt a zeolitos macskaalom is megfelel erre a célra, de talán a legjobb csúszásgátló anyag a téglaőrlemény (sötét színe gyűjti a hőt, olvaszt, kellően puha, így sem az utat, sem az autókat nem károsítja), valamint a cukorgyártás során melléktermékként keletkező vinasz, amelynek kellemetlen ugyan a szaga (ezért csak külterületi övezetekben szokták alkalmazni), de a földbe szivárogva trágyaként is hasznosul, így a növényvilágnak kifejezetten kedvez. 
• a vegyi anyagok közül pedig a borkősav vagy ecet-alapú oldatok, de a kálisó (útkáli) talán a legmegfelelőbb: a NaCl-nál kevésbé károsítja a fémeket, környezetkímélőbb, hatékonyabban olvaszt (–25 ºC-ig a visszafagyást is megakadályozza), és kevesebb is elég belőle. De a konyhasónál az acetátok, nátrium-, kálium- és magnéziumalapú vegyi anyagok is környezet-kímélőbbek – például a jegesedést megelőző kalcium-magnézium-acetát sem károsítja a betont, és veszélytelen a növényekre, állatokra nézve is.