Komoly teret nyer(t) az idénymunka - de most már meg is fizettetik az árát

A Magyarországon kissé pejoratív csengésű alkalmi munka, vagy szezonális-, esetleg idénymunka az egyszerűsített foglalkoztatás „misztériumának” köszönhetően - amely foglakoztatási forma alkalmazása esetén olcsóbban, költséghatékonyabban lehet magasabb nettó bért kifizetni a munkavállalók számára, azaz versenyképesebbé tenni a vállalkozást a munkaerő-piacon – még ha időszakosan is - kifejezetten vonzza 

• az elsődleges munkaerő-piac legkevésbé hozzáadott értékű munkaköreit betöltő munkavállalókat: a betanított munkásokat, a közmunkásokat, a szövetkezeti dolgozókat, 
• valamint a másodlagos munkaerőpiac szereplőit, például az inaktívakat, a korai iskolaelhagyókat, a kallódókat vagy épp a nyugdíjazásuk után még dolgozni akarókat, és – nem utolsó sorban - a „feketén” foglalkoztatottakat 

De ha jobban belegondolunk, a freelancer vagy szabadúszó lét, a megbízásos jogviszony, a digitális nomádság, az önfoglalkoztatás, - mely sok esetben kifejezetten magasabban képzett munkavállalókat és értékes (jól megfizetett) feladatvégzést takar - sem sokban különbözik az "alkalmi" munkavégzéstől....

2025. február 1-jétől az idényjellegű mezőgazdasági, turisztikai, valamint az alkalmi munkavállalás napi közterhének jelentős emelése (+69 százalék és +63 százalék) mellett 2026. január 1-jétől a munkavállaló mezőgazdasági idénymunkát a korábbi 120 napos foglalkoztatási korláton túl további 90 napig, azaz összesen 210 napig végezhet. A munkáltatónak ugyanakkor a 120 napon felüli napokra magasabb közterhet kell fizetnie. Alkalmi munkában az idén már 120 napot lehet dolgozni akár ugyanannál a foglalkoztatónál is.