A tőke kötelezettségekkel jár

Az ország legelsőként megnyílt csecsemő otthonának Csepelen az volt a küldetése, hogy a mi munkás fiatal asszonyainkat a szoptatás akár hatóránkénti kötelme se hátráltassa a kenyérkeresésben. Így, aki nem óhajtotta igénybe venni a háromheti szülési szabadságát, akár 10 nap után is munkába állhatott. Különösen a töltényhüvely és lőporgyári kismamák örülhettek az üzemi kisdedóvónak, mert hogy ez az ő műhelycsarnokuk tőszomszédságában épült, közvetlenül a megvakult katonákat is foglalkoztatni képes  lőszercsomagoló mellé." (Závada Pál: Hajó a ködben)

Amit manapság gondoskodó szervezetként, vagy vállalati felelősség vállalásként (CSR - corporate social responsibility), esetleg fenntartható fejlődésként (ESG) vagy munkáltatói elkötelezettségként élünk meg a munka világában, azt Weisz Manfréd fa 20. század első felének meghatározó, közel 30 ezer dolgozónak munkát adó, az akkori teljes magyar GDP 10%-t előállító cégbirodalomnak, az Osztrák-Magyar Monarchia második legnagyobb hadianyaggyárának, a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémműveknek (mai közismertebb nevén a Csepel Műveknek) az alapító tulajdonosa így fogalmazott meg:

A tőke kötelezettségekkel jár.

Az első bölcsőde, mely intézmény kimondott célja volt, elsősorban a gyári munkások gyermekei számára nappali felügyelet és gondozás biztosítása, 1844 november 14-én nyílt meg Párizsban (Magyarországon, 1852-ben, Pesten).