• PEOPLE & FOCUS
  • HR menedzsment
  • HR tanácsadás
    • humán stratégia és kontrolling
    • szervezettervezés
    • munkáltatói márkaépítés
    • szervezetfejlesztés
    • ösztönzéspolitika
    • személyzetfejlesztés
    • munkaerő-biztosítás
    • érdekvédelmi kapcsolatok
  • HR app fejlesztés
    • party & face
    • work & shop
    • go & work
    • t & é & r
    • on & board
  • Kapcsolat
  • PAP(P)OLÓ
  • ÖSSZHANGBAN

Fényt kapott film - a Kodak sztori

2020. júl. 12. 11:54

A fotográfiára szakosodott Kodak neve összeforrott az innovációval. Több történelmi jelentőségű fényképezőgép, és egyéb fénytechnikai eszköz, újítás fűződik az amerikai cég kutatóinak és magának a cégalapító George Eastman nevéhez, de a Kodak igazi piaci sikerét a perforált celluloidszalag (filmtekercs), illetve annak az üzleti missziónak a manifesztálódása hozta el, amely szerint nem kell kémiai tudás a fotografáláshoz, vagyis bárki képes lehet fényképet készíteni, olyan egyszerűséggel, mint egy ceruzával rajzolni. A filmtekercs-központúság így teljesen beleégett a céges kultúrába, mint az a sikertényező, amire bizton lehet számítani, sőt az üzleti eredményességet építeni kell (a hetvenes években az USA-ban eladott fényképezőgépek 85%-a, a filmtekercsek 90 %-a Kodak volt, sőt Armstrong is Kodak filmre készítette fotóit a Holdon...)

Ezek után persze nem csoda, hogy amikor az egyik Kodak mérnök bemutatott egy izgalmas, vadiúj fejlesztést (1975-ben!) mindenki lelkesen bólogatott, amíg végül valaki azt nem kérdezte: „Klassz, klassz, de hol van itt a celluloid?” Film azonban nem volt sehol, merthogy az a bizonyos Kodak-mérnök fejlesztette ki elsőként a világon a digitális fényképezés technológiáját, amelyből azonban valami tényleg hiányzott: a film! És a korábbi innovációs újításaira oly büszke és a perforált celluloidszalagra épülő üzleti modelljének kikezdhetetlenségében megingathatatlan Kodak cégbirodalom vezetése egyszerűen jegelte a digitális fényképezés innovációját, mert attól tartott, hogy a digitális gépek esetleges elterjedése rosszat tenne a busás haszonnal futó filmtekercs-biznisznek. Le sem védték az újítást, így teremtve meg saját, kíméletlen konkurenciájukat.

Az a szervezet azonban, amelyik nem innovál, nem egyszerűen tönkremegy, hanem lassan, szinte észrevétlen vérzik el. A Kodak ezután a "baki" után évekig próbálkozott a versenytársai mellé történő felzárkózással a digitális fényképezés piacán. 2003-ben be is jelentette, hogy fokozatosan kivonul a hagyományos analóg kamerák piacáról és nem gyárt több filmes fényképezőgépet. 13 gyárat zártak be és 47 ezer embert bocsátottak el. De ez sem segített. 2012-ben a Kodak csődvédelmet kért, hogy lélegzethez jusson és egyáltalán a megmaradását biztosítani tudja az üzleti világban, például a képrögzítéssel kapcsolatos ezernyi szabadalma, innovációja licencének értékesítéséből.

A szabadalmi jogainak vevői között pedig olyan cégek voltak, mint a Samsung, az Apple vagy a Google...



Legutóbbi bejegyzések

  • Együttműködés összhangban
    2023. márc. 29.
  • Elől(felül)járóink...
    2023. márc. 26.
  • Tutajos (nem a Ladó Gyula Lajos)
    2023. márc. 24.
  • A sörlét hűtő léhűtő
    2023. márc. 20.
  • Siesta Borealis - ne pazarold másra az időt, amit alvással tölthetnél
    2023. márc. 19.
  • Ora et labora! - Imádkozz és dolgozz!
    2023. márc. 17.
  • I'M GOOD, I'M GONE - Lykke Li
    2023. márc. 17.


.