A szochó csökkentésén nem fog múlni a bérek növelésének lehetősége

A munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel kötött hatéves kormánymegállapodásának értelmében 2019 július elsejétől 19,5 %-ról 17,5 %-ra csökkent a SZOCHÓ (szociális hozzájárulási adó) mértéke. Plusz amennyiben a reálkeresetek alakulása megfelelő lesz (vagyis a versenyszférában a bruttó átlagkereset és a fogyasztói árindex szezonálisan kiigazított, adott naptári negyedévre átlagolt értékeiből számolt reálkereseti mutató legalább 6%-kal emelkedik a megelőző csökkentést megalapozó negyedévhez képest) a SZOCHÓ újabb 2 százalékponttal történő csökkentésére nyílik lehetőség.

A 2020-as költségvetés gazdasági prognózisa szerint - amelynek számításai összhangban vannak a Nemzeti Bank inflációs előrejelzéseivel - továbbra is marad a lendületes, bár csökkenő mértékű bérnövekedési ütem:

• 2020-ban 8,3%
• 2021-ben 8,3%,
• 2022-ben 8,2%
• 2023-ban 7,9%

(amely többek között abból adódik, hogy a "felelős" foglalkoztatók a szochó „megtakarításaikat” jövedelemfejlesztésre fordítják, megfelelve ezzel a hazai munkaerő-piacerőteljes nyomásának), és e mellé olyan infláció társul, amely biztosítja a reálkeresetek minimum 6%-os növekedését, így a 2019 július 1-től fizetendő 17,5%-os szociális hozzájárulási adó 2020 július 1-től további 2 százalékponttal (15,5%-ra), 2021 közepétől pedig további 1 százalékponttal történő csökkentésével lehet kalkulálni a következő időszakok az üzleti terveiben (2,7%-os infláció, 3,9%-os GDP-növekedés, valamint 2,9%-os termelékenységnövekedés esetén).

Magyarországon, a növekvő bruttó hazai terméknek és a csökkenő adóterheknek köszönhetően 2019-ben fél százalékponttal – a 2018-as 37%-ról 36,5%-ra – csökkent az adók bruttó hazai termékben (GDP) mért aránya, amivel az unió tagállamainak 41,1%-os arányához képest az unió középmezőnyébe került. Ugyanakkor a visegrádi országok közül, ha csak 0,4-0,9 százalékponttal is, de nálunk voltak ennek az aránynak a tekintetében a legmagasabbak az adóterhek!

Az viszont, hogy ez mennyire fogja tudni majd kompenzálni adott vállalkozásoknál a kötelező minimálbéremelések és a szükségszerű bérpiaci versenyképesség biztosításából (ritkábban növeléséből) adódó költségnövekedések, valamint a "kedvezményes" (vagy más szavakkal adóoptimalizálásra lehetőséget biztosító) juttatások (pl.: cafeteria) háttérbe szorulásának hatásait, még a jövő zenéje, de az biztos, hogy termelékenységnövelés, illetve hatékonyságjavítás nélkül bajosan…