Évszázadok óta egyetemes munkaszüneti nap

A Karácsony – a Jézus Krisztus menybemenetelére emlékeztető Húsvét után – a legnagyobb keresztény ünnep, amely az I. Konstantin római császár által 325-ben összehívott nikaiai zsinat határozatának értelmében, Jézus Krisztus földi születésének emléknapja. Azóta minden évben december 25-én tartják világszerte (annak ellenére is, hogy történelmileg nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének időpontjaként), amely nap aztán az emberiség talán egyetlen igazán egyetemes ünnepévé, a szeretet, az odaadás, a békesség, a család, az otthon tradicionális és bensőséges, munkaszüneti (öröm)napjává vált, amely nem mellesleg a "sötét" középkorban nem csupán két napig, hanem vagy két hétig, egészen Vízkeresztig eltartott.

Azon túl, hogy az igazi gazdagságot nem lehet pénzben kifejezni, a betörőreszkettető Kevin McCallister, pontosabban a szülei meglehetősen jómódban sugározzák a családi szeretet mindent felülíró erejét minden idők legnépszerűbb karácsonyi alkotásában. Közgazdászok, ingatlanbecslők, utazásszervezők és munkaerőpiaci szakértők egyöntetű véleménye szerint, McCallisterék akkora jövedelemmel rendelkeznek (az USA egyik legdrágább környékének számító Chicago Winnetka-ban található hatalmas, többszintes családi ház birtoklása és fenntartása, valamint 15 fő párizsi – ebből négy felnőtt első osztályon történő – nyaraltatása/teleltetése példa erre), amelyet a társadalom felső 1 százaléka engedhet meg csak magának: egyébként ehhez elég sikeres divattervezőnek, mint Kevin édesanyja, és "átlagos" (amerikai…) üzletembernek lenni, akárcsak Kevin édesapja.

Magyarországon a szocializmus korai éveiben igyekeztek is új irányba terelni a karácsonyi ünnepkört. Eltávolodva a vallási alapoktól, az 1950-es évek elején

• fenyőünneppé ideologizálták, 
• Szent Miklós helyett Télapó járta a decemberi vidéket,
• ideológiailag elhatárolódtak a karácsony előtti bérszámfejtéstől, ekképpen megregulázva az ajándékozás "mit hozott a Jézuska?" kínos, a munkásosztályt vallási ópiummal mételyező, imperialista-kapitalista szokását is. 
• második napját  (amely egyébként Szent István, az első keresztény vértanú ünnepe a katolikus egyházban) munkanappá nyilvánították, 

1952 december 17-én a kommunista vezetés által karácsony másnapjának munkanappá történő nyilvánítása ellen tiltakozván, Molnár Imre váltóőr, a vadiúj munkanapon (1952. december 26-án) a budapesti közlekedéstörténet legsúlyosabb, huszonhat halálos áldozatot követelő balesetét idézte elő a Buda-Császárfürdő állomáson, amikor is a közelgő HÉV-szerelvény előtt a rendesen állított váltót visszadobta, így a szentendrei HÉV az állomáson veszteglő esztergomi személyvonatba rohant.

1956. decemberére viszont a Fenyőünnep visszakapta a második munkaszüneti napját, 1988-ra pedig végképp elveszítette dominanciáját, és ismét teljes pompájában, a maga két munkaszüneti napjával (amelynek hosszát, évek óta tartó próbálkozásokkal, a szenteste napjával is igyekeznek megnyújtani az aktuális ellenzéki körök) ragyoghatott fel a Karácsony.