Ugrás a fő tartalomhoz

  • PEOPLE & FOCUS
  • HR menedzsment
  • HR változáskezelés
    • jövőkép és humán stratégia
    • szervezettervezés
    • munkáltatói márkaépítés
    • szervezetfejlesztés
    • vállalati ösztönzéspolitika
    • személyzetfejlesztés
    • munkaerő-biztosítás
    • érdekvédelmi kapcsolatok
    • MI és az AI
  • HR business coaching
  • Kapcsolat
  • PAP(P)OLÓ
  • ÖSSZHANGBAN
  • WANTED
  • HOL NEM VOLT MUNKAKÖRÖK

Legutóbbi bejegyzések

  • "...múlt éjszaka – háromkor – abbahagytam a munkát."
    2026. nov. 18.
  • SHAW után szabadon
    2026. nov. 11.
  • IGAZA VAN-E BÉLÁNAK? avagy a Guttmann-féle hároméves-szabály (és a Guttmann-átok) HR-es igazsága
    2026. nov. 4.
  • Munkaszüneti napok a másik oldalról
    2026. nov. 4.
  • A NAPOK ROMJAI munkaköri leírásainak leírásai
    2026. nov. 2.
  • Mindenszentek vagy Halottak napja? Egy a biztos: valamelyik munkaszüneti nap!
    2026. okt. 31.
  • Hány lesz az óra Vekker úr?
    2026. okt. 25.


Az első munkaerő-közvetítő iroda

2021. szept. 9. 21:48

A 17. századi francia történelem egyik legkiemelkedőbb alakja az alacsony nemesi származással bíró Richelieu bíboros, aki XIII. Lajos uralkodása idején Franciaország tényleges irányítójává vált. A hugenotta vallásháborúkban meggyötört országban a bíboros konszolidálta a központi hatalmat és infrastrukturális fejlesztéseket indított, de ő volt az is, aki szerint a jó munkaerőnek munkahelyet kell keresni, ezt pedig úgy lehet a legkönnyebben megoldani, ha a munkakeresőket és a munkaadókat egy helyen gyűjtik össze.

Így a bíboros kezdeményezésére 1631. július 4-én Párizsban megkezdte működését az első munkaügyi hivatal, a „Bureau d’Adresse”. Itt minden munkakeresőnek a személyes adatai (GDPR még sehol, persze), szakképesítése és elérhetősége megadásával lehetősége volt regisztrálnia, a munkaadók pedig betérvén ide választhatták ki a számukra legalkalmasabb munkaerő elérhetőségét (címét - innen a büró elnevezés).

A munkaügyi hivatal sokáig igen sikeresen működött, később azonban megszűnt és csak az 1800-as években karolták fel újra az ötletet „Bourse d’Adresse” néven. Ez a hivatal azonban már szélesebb körű szolgáltatást nyújtott, mint a Richelieu-féle iroda, ugyanis a munkaközvetítésen túl továbbképzéssel is foglalkoztak. Az első világháború után pedig már munkanélküli segélyért is ide lehetett folyamodni, hasonlóan ahhoz, ahogy az napjainkban is történik...



.