Amikor holdat akasztottak - majdnem - az égre

1994-ben a Znamja kísérlet keretében az oroszok úgy pozicionálták a Progressz M-40 teherszállító űrhajót, hogy annak orrára erősített, fényvisszaverő fóliából készült, 25 méter átmérőjű „ernyőtükre” a Föld több, hat-nyolc kilométer átmérőjű, sarkvidéki sötét és/vagy más egyéb éjszakai területére tükrözze a Nap fényét, nagyjából olyan hatást keltve, mintha telihold lenne. Ezzel lehetőség nyílt volna arra, hogy az éjszakai építési munkák, vagy a hajnali és az alkonyi aratási idő alatt extra megvilágítást biztosítsanak az ott és akkor dolgukat végző munkások számára - egyenesen az űrből.

Amikor azonban az űrszeméttel telipakolt Progressz M-40 levált a MIR űrállomásról, és utasítást adtak a Znamja kinyitására, az beleakadt a dokkoló rendszer antennáiba, és hiába próbálták meg kétszer is valahogy kiszabadítani, illetve teljesen kibontani, csak annyit értek el, hogy a vékony fólia még jobban összegabalyodott. Miután a kibontási kísérlet egyértelműen kudarc lett, felhagytak a próbálkozással, és a Progressz begyújtva hajtóműveit lefékezte magát, majd a Csendes-óceán felett a "zászló" (znamja magyarul zászlót jelent) maradványaival együtt elégett a légkörben.. 

Sajtóhírek szerint azonban Kína tervezi a Znamjához hasonló második Hold égre biggyesztését, amit először Szecsuán tartomány fővárosa, Csengtu (később más települések) fölé helyeznének el, biztosítandó a Földtől mintegy 500 kilométerre "lobogó zászló" által a térség megvilágítását