SZTAHANOVISTA - a munka (kirakat) hőse

Az 1935. augusztus 30-ról 31-re virradó éjszakai műszakban, egy korábban mezőgazdasági alkalmi munkákból élő, de a magasabb bér reményében bányamunkássá kitanuló ukrajnai vájár (három kollégája segítségével, valamint a Centralnaja-Irmino párttitkára és egy helyi újságíró árgus figyelmétől kisér(t)ve) 5 óra 45 perc alatt, az akkori norma által előírt 7 tonna helyett, annak 14,5-szeresét, 102 tonna szenet bányászott ki.

Néhány héttel később – 227 tonnával – korábbi rekordját is messze felülmúlta, aminek eredményeként a szovjet sajtó hamarosan munkahőst (kirakatmunkást) kreált belőle, neve és arca rendszeresen megjelent újságokban és plakátokon (1935 decemberében a Time magazin címlapjára is felkerült), munkarendezvények, konferenciák, (párt)kongresszusok fő attrakciója lett, a tiszteletére vált augusztus 31. a szovjet bányásznappá, sőt a bányászvárost, amelynek közelében a rekord született róla nevezték el, illetve a nevére nevezték át. És persze felvételt nyert a kommunista pártba, sőt képviselői helyet kapott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában, a moszkvai Ipari Akadémián tanulhatott, majd igen magas pozíciókat kapott különböző bányaipari vállalatoknál.

Nos, ő volt Alekszej Grigorjevics Sztahanov, akinek neve – talán örökre – összeforrott az egyéni munkaversenyek és teljesítményfokozó munkavégzés később tömegmozgalommá váló, de mára már igencsak pejoratívvá vált elnevezésével. A sztahanovista persze nem munkakör volt, de mégis a kommunista klientúra egy kiemelt pozíciójává vált, hiszen maga Sztahanov is, 1943 és 1957 között például, a szovjet Széntermelési Minisztériumban látott el vezetői feladatokat, hivatalos munkaköre szerint a szocialista munkaversenyért felelt. Tette mindezt úgy, hogy Sztahanovot nem az ember feletti ereje, rendkívüli munkabírása, szaktudása, tapasztalata vagy agilitása tette a sztahanovista mozgalom névadójává (bár lánya szerint az apja „folyton azon gondolkodott, hogyan növelhetné a bánya termelékenységét”), hanem az az egyszerű tény, hogy a csákány helyett pneumatikus fejtőkalapácsot alkalmazva tudta, egyik műszakról a másikra, megsokszorozni a teljesítményét, és aztán, rövid időn belül csúcsra járatni a szocialista propaganda-munka-gépezet hatékonyságát.