Jogtanácsos helyett ökológiai lábnyom-tervező?
A ma létező munkakörök 30-80%-a belátható időn belül egyszerűen eltűnik a munka világából. De ez, sokak félelmeivel ellentétben, nemcsak a technika/technológia elképesztő fejlődésének számlájára írható. Igaz, hogy a felhőalapú rendszerek, az algoritmusok, a robotizáció/automatizáció komolyan fenyegeti az adminisztratív, és/vagy kevés kreativitással és/vagy alacsony hozzáadott humán értékkel bíró "irodista", illetve a szalag melletti fizikai munkaköröket; vagy például a 3D nyomtatás a játékiparban, építőiparban, autóiparban gyökeres szervezeti átalakulásokat generál (gondoljunk csak bele, ezen új technológiákkal néhány év múlva autót, játékot, építőipari elemeket is fogunk tudni nyomtatni, és nem (csak) autógyárak lesznek képesek, mondjuk, autót tervezni), hanem akár online munkaközösségek is), de
- a társadalmi-demográfiai átrendeződés (idősődő társadalom, generációváltás),
- a makroökonómiai változások (fogyasztás növelés helyett fentarthatóság, a humán erőforrás fajlagos hatékonyság-javítása),
- az erősődő környezetvédelmi (klímaféltési), zöld gondolkodásmód,
is komolyan formálják, alakítják át a közeljövő munkahelyeit, munkaköreit, munkafolyamatait, és már ma átstrukturálásra kényszerítik a szervezeteket. Mindenesetre ezen folyamatok együttes hatásának eredményeképp egy "szempillantás" - egy emberöltőnél is jócskán rövidebb idő - alatt feleslegessé válnak olyan „klasszikus” munkakörök, mint újságíró, favágó, utaskísérő, csomagoló, postás, könyvtáros, adóügyintéző, toborzó, taxi diszpécser, sofőr, földműves, utazási ügynök, jogtanácsos, pizzafutár, bérszámfejtő, pincér, szakács. stb, stb, stb. Ezek helyett viszont felkapottak, sőt keresettek lesznek a robotvásárlási tanácsadók, bloggerek, vadonjavítók, távsebészek, egészségügyi navigátorok, utazási élménytervezők, vállalati redukáló menedzserek, elmúlás-terapeuták, online temetkezési vállalkozók, testrész tervezők, szemét-designerek; mesterséges húskészítők, ökológiai lábnyom-elemzők.
A munkakörök szükségszerű átalakulása részben következménye, részben pedig kiváltó oka a szervezeti struktúrák, folyamatok, sőt munkarendnek átalakulásának. A közeljövő munkahelyén - de már sok helyen ma is - természetes, sőt a motiváció alapja az önfoglalkoztatás, a rugalmas munkaidő, a projektalapú feladatvégzés, az otthonról végzett munka, a munkáció, a kiszervezett feladatellátás, a szabadúszói lét, a gig economy. Ezt pedig le kell tudniuk "kezelni" a szervezeti struktúráknak is, azaz változniuk kell a hatásköröknek, felelősségi köröknek, feladatköröknek, a koordinációs mechanizmusoknak, végső sorton a megszokott szervezeti struktúráknak (a piramisoknak, és az azokat téglaként felépítő munkaköröknek, valamint leíró mukaköri leírásoknak) és az azokat betöltő munkavállalókat felkészítő (képzési-oktatási) rendszereknek is.
Változniuk kell, különben pikk-pakk hatékonyságromlás, versenyképesség-vesztés, csőd lesz a vége…