Fiúk helyett lányok, lányok helyett algoritmusok

A telefonálás robbanásszerű elterjedéséhez a magyar származású Puskás Tivadar elgondolásai nyomán kifejlesztett kézikapcsolású telefonközpont vezetett el. Puskás Tivadar Amerikában fogalmazta meg a telefonvonalak összeköttetését biztosító központ gondolatát (bár magát a technológiát - a közhiedelemmel ellentétben - nem ő találta fel): ötlete 1878-ban New Haven-ben valósult meg, amelyet  aztán számos európai város (Budapest 1881-ben, Puskás Tivadar fivére, Puskás Ferenc vállalkozásában) követett.

Amikor azonban világszerte áttértek az automata telefon-központokra, amelyek feleslegessé tették az addigi kézi kapcsolásos összeköttetést (Magyarországon 1928-ban) az addig a telefonközpontokban dolgozó nők ezreinek munkája vált egyszerre feleslegessé. De ezt megelőzően a telefonközpontokban dolgozó férfiak vesztették el az állásaikat a "kompetenciáikban megfelelőbb" lányok miatt, mert a türelmetlen és udvariatlan fiúk helyett nőket kezdtek alkalmazni ugyanazokban a munkakörökben.

Az algoritmusok térhódítása tehát nem mai jelenség. A munkaerő-piaci elsőségért folyó evolúciós harc már jóideje tart az emberek és a robotok között, de ahogy annak idején Puskás Tivadar korában, most sem kell az automatizáció munkakör-megszüntető hatásaitól rettegni, hanem fel kell venni a kesztyűt (a robotizáció többet hoz, mint visz):

1. de nem egyszerűen új állásokat kell létrehozni, hanem olyan munkaköröket kell teremteni, amelyekben az emberek jobbak, mint a robotok.
2. az emberi "jobbság" pedig olyan kompetenciákban érhető tetten, illetve azok folyamatos fejlesztésével biztosítható, mint a komplex problémamegoldó képesség, a kognitív rugalmasság, illetve együttműködési készség, a kreativitás, az innovativitás, vagy épp az érzelmi intelligencia.