Ha nem talál, kreál
A bloggerek, a vloggerek, az instacelebek, az influencerek, a citizen developerek, a digitális nomádok, a fizetett kommentelők, vagy épp
- az illegális és legális-etikus hackerek (pl.: kriptotárca-jelszóhelyreállító)
- a mesterséges intelligencia-etetők (címkéző, adatjegyző, promp engineer)
A Visa 13 európai országot vizsgáló 2023-as felmérése szerint a magyar alfa-generációs (2010 után született) fiatalok 55 százaléka már keresett pénzt. A felük a közösségi médiaplatformokon, negyedük pedig online streamelésen keresztül.
Persze ez még messze nem általános. A munkavállalás küszöbén álló fiatalok esetén is a megfelelő munkahely utáni kutatás a jellemző aktivitás, és nem a munkakör-kreálás. A Budapesti
Metropolitan Egyetem (METU) és a SentiOne nemzetközi cégcsoport közös, az Y és
Z generáció online álláskeresési szokásait, a munkakereséssel, illetve
pályakezdéssel kapcsolatos élményeit és tapasztalatait - a weben közzétett
szöveg, illetve kulcsszó tartalmakon alapuló és a kapcsolódó kommenteket,
cikkeket és bejegyzéseket - vizsgáló kutatásából (2017-es!) az derül ki például, hogy Magyarországon
egyértelműen a Facebook a legaktívabb és legnépszerűbb felület, második helyen
a Twitter, harmadik helyen pedig a gyakorikerdesek.hu áll.
Az
álláskeresés témakörének influencer csatornái, azaz a legnagyobb eléréssel és
követőbázissal rendelkező online felületek terén azonban már lényeges eltérés van az Y és a Z
generáció között. Az Y generáció körében mindhárom legnépszerűbb álláskereső felület a
Facebookon található, míg a Z generációnál már megjelennek a YouTube csatornák,
olyannyira, hogy a Zék generálta, vagy a róluk szóló tartalmak aránya a kép- és
videomegosztó oldalakon ugrásszerűen, 20%-ról 42 %-ra nőtt az Y
generációhoz képest.
Nincs mese tehát, kedves toborzók, potenciális munkavállalók után kajtatók! Fel a YouTube-ra is, mert aki kimarad, lemarad!
