IGAZA VAN-E BÉLÁNAK? avagy a Guttmann-féle hároméves-szabály (és a Guttmann-átok) HR-es igazsága
A France Football 2019-es, minden idők 50 legjobb futballedzőjét rangsoroló listáján Pep Guardiola az 5., Helenio Herrera a 7., Carlo Ancelotti a 8., Guttmann Béla pedig a 20. helyen játszik.
Munkaszüneti napok a másik oldalról
A magyar Országgyűlés 2026.11.03-án 193 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta, hogy 2026-tól december 24-e munkaszüneti nap (a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete négy héttel korábban országos népszavazást kezdeményezett arról, hogy december 24. legyen munkaszüneti nap, de akkor ahhoz végül nem gyűlt össze elég érvényes aláírás - érdeklődés vagy érdektelenség hiányában...?)
2018 márciusában az ipari termelés volumene 2,4%-kal elmaradt az előző év hasonló időszakától, amikor egyébként - azóta is példátlan mértékben - 13,9 %-kal nőtt a kibocsátás Magyarországon. Gazdasági "érdekesség", hogy 2018. márciusában kettővel kevesebb munkanap volt idehaza, mint 2017-ben, amikor "csak" március 15-e volt pihenő nap, szemben 2018-cal, amikor március 16. is (bár azt egy szombati napon le kellett - volna - dolgozni), és Nagypéntek is munkaszünet lett. Így ha a munkanaphatástól megtisztított adatokat nézzük, akkor a 2018 márciusi termelés 1,9 %-kal magasabb - lett volna - a 2017-es kiugróan jó adathoz képest is.
2023. márciusában Dánia úgy döntött, hogy megszűntetik az 1686 óta a húsvét utáni negyedik pénteken ünnepelt egyházi Store bededag (Nagy Imanap) munkaszüneti státuszát, vagyis ezentúl ezen a pénteki napon is dolgozni kell a dánoknak a jövőben. A plusz munkanaptól mintegy 3 milliárd dán korona (körülbelül 150 milliárd forint) többlet bevételt kalkulál a dán költségvetés.
De 2024. áprilisában is, az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, viszont a munkanaphatástól megtisztítva 2,4 százalékkal elmaradt attól. A jelentős, ráadásul ellentétes előjelű eltérést az okozza, hogy 2024-ben hárommal több munkanap volt, mint 2023-ban..
2025. szeptemberében pedig, a magyar ipari termelés 1,3 százalékkal haladta
meg az egy évvel korábbit, de ez a növekedés csak annak tudható be, hogy 2025. szeptemberében
22 munkanap volt, míg az azt megelőző év szeptemberében csak 21. Ha a
munkanaphatást kivesszük a számításból (vagyis azt, hogy 2024-ben a szeptember
hónap egy vasárnappal, azaz egy pihenőnappal kezdődött, viszont 2025. egy hétfővel
(ami az előző évhez képest plusz egy munkanapot jelentett!), akkor a magyar
ipari termelés 1,5 százalékos visszaesést mutat.
Ennyit számíthat tehát, 1-2 kieső munkanap, illetve a sok-sok dolgos-szorgos munkáskéz dologtalanítása. De ehhez képest is, nekünk, itt Magyarországon, jóval kevesebb munkaszüneti napunk adódik...
„A kormány 2023. november 13-ra, hétfőre munkaszüneti napot hirdetett, amikor is az ország teljes lakosságától elvárjuk, hogy a nemzet erőfeszítéseit segítő hazafias hozzájárulásukként ültessenek fákat azért, hogy megmenthessük az országot a klímaváltozás lesújtó hatásaitól” – jelentette be Kithure Kindiki kenyai belügyminiszter.A katari világbajnokság csoportkörében, miután a szaúdi labdarúgó-válogatott, a Lionel Messivel felálló argentin csapatot legyőzte, a szaúdi király másnapra munkaszüneti napot rendelt el Szaúd-Arábiában.
A NAPOK ROMJAI munkaköri leírásainak leírásai
Amikor a munkaköri leírás még valóban a munkakör leírására szolgált:
Mindenszentek vagy Halottak napja? Egy a biztos: valamelyik munkaszüneti nap!
Az október végi, november eleji "halottas" emléknapok, és dátumok közötti keszekuszaság tisztázása végett:
Október 31. - Halloween
November 1. - Mindenszentek
November 2. - Halottak Napja
A Mindenszenteket megelőző naphoz (október 31.) kapcsolódik a HALLOWEEN (All Hallows' Eve), amely magyarul a mindenszentek éjszakáját, pontosabban annak előestéjét jelenti. A keltáknál ekkor ért véget a nyár, ekkor terelték a szarvasmarha csordákat a legelőről az istállókba és ünnepelték az újévet, egyszerre hódolva a Napisten és a Holtak Ura előtt. A középkori hiedelmek szerint a Mindenszenteket megelőző nap végezték üzelmeiket a boszorkányok, a varázslók és egyéb kóbor rontó lelkek, mert ilyenkor a szellemi és a fizikai világ érintésnyire kerül egymástól, és így ekkor válik legnagyobb erejűvé a mágia. A torz vonásokkal "ékesített" lámpások azonban megvédik a földi utazókat a rossz szellemektől, ártó lelkektől. Napjainkra a HALLOWEEN, a pogány kelta ünnepből - többek között a Mindenszentek és a Halottak Napja ügyes egyházi marketingjének köszönhetően - egy, főként a gyerekek fantáziáját megmozgató, ijesztgetős bulinappá, illetve estévé alakult át.
A MINDENSZENTEK ünnepét a 4. században még a Pünkösd utáni első vasárnap ülték meg (az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja). A kezdetben az összes keresztény vértanúra, később "minden tökéletes igazra" emlékező keresztény ünnep a 8. században került át november 1-jére, az All Hallows' Eve kelta ünnep időpontjára - amely eredetileg a kóbor lelkek, illetve a kelták halotti istenének éjszakája volt - amikortól is a tisztítótűzben már megtisztult, a mennyekbe jutott üdvözültekre emlékeznek. Általános szokás, hogy Mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, és az isteni örök világosság jelképeként gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. Vannak vidékek ahol e napon harangoztatnak a család üdvözült halottaiért, máshol ételt ajándékoznak a szegényeknek. Sokan úgy tartják, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítenek, és minden helyiségben lámpát gyújtanak, hogy eligazodjanak a házban. A Mindenszentek tehát a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok viszont az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. Magyarországon 2000 óta - fél évszázad után ismét munkaszüneti nap.
A november 2-i HALOTTAK NAPJA későbbi, de azért ez se mai eredetű ünnep: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencésházakban. Ezt hamarosan a renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze is átvette. A megemlékezés a halottakról, elhunyt szeretteinkről, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit eltávozott szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. Így e napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunytak emlékére, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkek" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket (azért is érdemes megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak az örök lakhelyükben). A Halottak Napja így fokozatosan vált egyházi ünnepből általános, az összes elhunytakról való megemlékezéssé. De ez nem, illetve nem ez (mármint a Halottak Napja) a munkaszüneti nap, hanem a Mindenszentek.
Hány lesz az óra Vekker úr?
Csak a fehér ember hiszi azt, ha a takarója egyik végét levágja és hozzávarrja a másik végéhez, akkor az hosszabb lesz."
Talán épp eme indián mondás bölcsességét felismerve - egyébként Finnország kezdeményezésére - az Európai Parlament 2018-ban az évi kétszeri óraátállítás szükségességének felülvizsgálatát kezdeményezte. Ezt követően az Európai Bizottság 2018. júliusában arra kérte az uniós polgárokat, döntéshozókat, érintett hatóságokat, gazdasági szakembereket, hogy online kérdőív kitöltésével mondjanak véleményt, illetve fejtsék ki álláspontjukat az óraátállás közlekedésre, energiamegtakarításra, munkavégzésre, valamint emberi egészségre gyakorolt hatásairól. Az európai méretű konzultáción 4,6 millióan mondták el véleményüket és 84%-uk az óraátállítás megszüntetése mellett foglalt állást.
Az emberek ezt akarják, mi pedig megcsináljuk!"
jelentette ki az eredményeket megismerve Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke és az óraátállítgatás megszüntetésének folyamata elindult, olyannyira, hogy 2019. március 26-án az Európai Parlament a plenáris ülésén megszavazta az évi kétszeri óraátállítás több évtizedes gyakorlatának 2021-től történő megszüntetését. A strasbourgi határozat értelmében azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanak majd órát utoljára, a téli időszámítást választók pedig 2021 októberében.
De úgy tűnik, hogy a Covid-19 okozta pandémia elsöpörte e népakaratot, és például Magyarország esetén még most nincs döntés arról, hogy országunk melyiket preferálja majd, a földrajzi fekvésünknek és az itt élők a szervezete számára megfelelőbb télit, vagy az eredetileg energiatakarékossági okokból foganatosított nyárit, és - bár kiállva a megszüntetése mellett - a kettős időszámítás eltörlését a közös európai megegyezéshez kötötte, az EP döntés határidejét pedig 2024-ig halasztotta.
2024. márciusában az Európai Bizottság függővé tette az évi két óraátállítás 2024-es megszüntetéséről szóló javaslatát, miután a tagállamok éveken keresztül nem tudtak dűlőre jutni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon-e érvényben.
Azonban bárhogy is lesz, vélhetőleg nem kell örökkön-örökké ide-oda tekergetnünk az időt, mert ahogy Golda Meir (volt izraeli munkaügyi miniszter, a világ harmadik női miniszterelnöke), is mondotta volt:
Muszáj, hogy én irányítsam az órát, és ne az óra engem!"
és előbb-utóbb beköszönt az örök tél. Vagy az örök nyár. Legalábbis az órák mutatóinak időszámlálása szerint...
A legfiatalabb munkaszüneti ünnepnapunk
A harminc éven át
kimondani is félt, átértelmezni, illetve eltusolni próbált, manapság pedig már inkább kisajátítani igyekezett („I can't calm, I'm Hungarian”...) októberhuszonhárom 1991. óta munkaszüneti nap. És nem mellesleg persze, az 1956-os forradalom és
szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának
ünnepnapja.
1956. októberének
második felében az országszerte meginduló – akkor még döntően "csak" szociális elégedetlenségből fakadó és az akkori lengyelországi eseményekkel szolidaritást kifejezni kívánó – egyetemi diákmegmozdulások pár nap alatt általános reformokat követelő
mozgalommá váltak, amelyek aztán a budapesti Bem-szobornál tartott szimpátiatüntetésben,
illetve rendszerellenes tömegdemonstrációban csúcsosodtak ki október 23-án. Az
aznap kora délután a Bem szobornál összegyűlt tömeg kora estére a Parlament elé
vonult, ahol a közel kétszázezer főre gyarapodott tiltakozók meghallgatták Nagy
Imre reformokat ígérő beszédét, közben a tüntetők egy másik csoportja
ledöntötte a Dózsa György úti Sztálin-szobrot. Késő estére pedig a Magyar Rádió
épületénél valódi ostromállapot alakult ki: a fegyverhez jutott – és a
követeléseiket a rádión keresztül terjeszteni kívánó – tüntetők és az épületet
védő ÁVH-sok közötti tűzharccal gyakorlatilag megkezdődött a magyar nép proletárdiktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás elleni fegyveres
felkelése, amely aztán a fegyveres felkelők ellenállásának szovjet csapatok
általi vérbe fojtásával és teljes felmorzsolásával fejeződött be november 11-én.
A forradalom leverését
követően tilos volt október 23-át nemhogy megünnepelni, de még - forradalomként - említeni is. A hivatalos álláspont szerint „ellenforradalom” zajlott, melyet
„reakciós” és „köztörvényes elemek” szerveztek. Az 1980-as évek végének közeledtével kezdett aztán ’56 valódi
története széles nyilvánosságot kapni. 1988-ra már Nagy Imre és az ötvenhatosok rehabilitációjának követelése is "mindennapossá" vált, rá egy évre pedig, több
százezres tömeg előtt temetik újra a kivégzett miniszterelnököt és mártírtársait.
Mindezeken innen és túl, október 23-a történelmi jelentőségét az is jól példázza, hogy Bethlen Gábort, Erdély aranykorának megteremtőjét is október 23-án (csak kicsit korábban, 1613-ban) választotta meg fejedelemmé a kolozsvári országgyűlés,
1989-ben aztán az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás, a Parlamentnél összegyűlt százezres tömeg előtt ezen a napon kiáltja ki a III. magyar demokratikus köztársaságot, az új, demokratikusan választott országgyűlés pedig 1991-ben hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánítja október 23-at, amely így válik az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának ünnepnapjává. És munkaszüneti nappá.
A TEHETSÉG pop-science pszicho szociológiája
„Hinnünk kell, hogy TEHETSÉGESEK vagyunk valamiben, és hogy ezt a valamit bármi áron el kell érnünk.” (Marie Curie)
"A TEHETSÉG a kétely ellenére történő cselekvés képessége." (Annet Huizing után szabadon)
„A TEHETSÉG nyeri a meccset, de a csapatmunka nyeri a bajnokságot!” (Michael Jordan)
„TEHETSÉGES az, aki többet tud, mint amennyit tanult.” (Osváth Ernő)
"Sosem volt különösen jó labdaérzékem, sosem fociztam, kosaraztam jól, nem dobtam különlegesen nagyot a labdával. Nem vagyok kifejezetten sem erős, sem okos, középiskolai eredményeim közepesek voltak. Nem úszom túlságosan jól, a vízfekvésem teljesen átlagos és tizenegyszer tiltott el az orvos az uszodától. Ha legvégül össze kellene foglalnom a sikereim okát, csak annyit mondanék: Mindig én akartam jobban. Ez az én TEHETSÉGEM.” (Benedek Tibor)
"Nem a TEHETSÉG, hanem az "égő vágy" tesz győztessé" (Jim Dornan)
Szeszmentesen nem termel rendesen szenet sem
Egy évig terjedő fogház és akár 10 ezer korona pénzbüntetés terhe mellett szigorú alkoholtilalmat vezettek be a Tanácsköztársaság vezetői Magyarországon. És bár a radikális alkoholellenesség mind a hazai baloldali értelmiségi körökben, mind a nemzetközi munkásmozgalomban a dicsőséges 133 napnál jóval korábbra nyúlik vissza, az akkori hazai proletárok (bányászok, kohászok, mezőgazdasági munkások) tetszését mégsem nyerte el…:
A széntermelés hanyatlásának fő oka a szesz hirtelen elvonása a munkásoktól. Csak tessék ezen gondolkozni, elvtársaim. Ez nemcsak a bányamunkásokra áll, hanem áll a nehéz vasipari munkásokra is. Én dolgoztam vasolvasztóban és voltam lent a bányák mélyén is. Ott a vasolvasztóban, ahol félig meztelenül, 40 fokos melegben dolgozik a munkás, ha egy fél napig állandó szomjúságát vízzel öblögeti le, akkor egy fél nap múlva kolerát kap. Minden pohár bortól pedig erőre kap és ezzel szomjúságát valóban csillapitani tudja. Az ital nem luxus-cikk, hanem életszükségleti cikk annál a kohómunkásnál. Mindez vonatkozik a bányamunkásokra is. Tessenek lemenni egyszer a bányák mélyébe, arra a nyirkos, sáros talajra, majd meg fogják látni, hogy ha ott vízzel élne a bányamunkás, akkor egy pár nap alatt kidőlne és nem tudna dolgozni, nem tudna termelni. Kérem az igen t. tanácsgyűlést, hogy ezt a dolgot jól szívlelje meg. Amit a kohómunkásokra és a bányamunkásokra mondtam, vonatkozik a mezőgazdasági munkásokra is. Annak a mezőgazdasági munkásnak, aki napkeltétől napnyugtáig dolgozik a legforróbb nyárban, életszükséglete egy pohár bor, mert ez vizén élve, csak úgy kidőlne, mint a bányamunkások vagy a kohómunkások. Felpuffadna!”
Ferenc Jóska nyilvánította munkaszüneti nappá
I. István annak idején még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, erre a napra hívta
össze Fehérvárra a királyi tanácsot és hirdetett törvénynapot.
Az ünnep dátumát aztán I. (Szent) László királyunk tette át augusztus 20. napjára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával a székesfehérvári bazilikában ezen a napon emeltették oltárra I. István földi maradványait, amely István szentté avatásával volt egyenértékű.
I. (Nagy) Lajos uralkodásától kezdve egyházi ünnepként élt tovább, azonban 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s ekkor az augusztus 20-án ünnepelt Szent István-nap kimaradt az egyházi ünnepek sorából.
Mária Terézia 1777-ben újból, immáron nemzeti ünnepként vetette fel a naptárakba. A Szent Jobbot pedig visszaszerezvén az akkori Raguzából, a mai Dubrovnikból, Bécsbe, majd végül Budára vitette. A relikviát ettől kezdve viszik körmenetben végig a magyar fővárosban.
Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az ünnepet, hiszen Szent István - sok egyéb mellett - a független magyar állam talán legemblematikusabb szimbóluma. Az 1867-es kiegyezés után azonban az ünnep visszanyerte régi fényét, sőt 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig elrendelték a középületek címeres zászlóval történő fellobogózását is.
A Szent István kultusz aztán a Horthy-korszakban kapott fényes lendületet, olyannyira, hogy 1927-ben, illetve -től vált 'augusztushúsz' részévé, majd elmaradhatatlan látványosságává a tűzijáték. A szentistvánozás csúcspontját pedig 1938. jelentette, amikor a szent király halálának 900. évfordulója alkalmából, a Szent István-emlékév részeként, emelték augusztus 20-át nemzeti ünneppé.
Az 1945 utáni proletárdiktatúra számára az ünnep – vallási és nemzeti-függetlensági tartalma miatt – nem volt vállalható, így szükségesnek tartották annak tartalmi megújítását:
- először az új kenyér ünnepének nevezték el (bár augusztus 20-át nemcsak ekkortól tartják az új kenyér ünnepének, sok helyen régen is e napon sütöttek először új búzából őrölt kenyeret),
- az új alkotmány hatályba lépését is 1949. augusztus 20-ra időzítették, így 1949-től augusztus 20. az alkotmány napjaként is szerepelt, 1950-től pedig a Magyar Népköztársaság hivatalos állami ünnepévé is vált, megtartva persze munkaszünetinapságát. .
1966. augusztus 20-án rendezték meg először a debreceni virágkarnevált. A mára egyhetes rendezvénnyé nőtt programsorozat központi elemét a több százezer szál élővirágot, valamint számos, 5 méter magas és 12 méter hosszú virágkompozíciót felvonultató, Európában is egyedölálló felvonulást manapság is augusztus 20-án tartják.1983. augusztus 20-án mutatták be azIstván, a királycímű magyar rockoperát a városligeti szánkózódombon, amit azóta Királydombnak neveznek.Több mint negyvenévnyi szünet után, 1989 óta ismét a régi hagyományok mentén, de már új elemeket is bevetve rendezik meg augusztushúszat. tisztavatással, légi parádéval, ünnepi szentmisével, a Szent jobb-körmenettel, a Virágkarnevállal, népművészeti előadásokkal, koncertekkel, gasztroélményekkel és az ország számos pontján nagyszabású tűzijátékkal színesítik, s teszik emlékezetessé az ünnepet (amelyek 2020-ban aCOVID-19 járvány miatt jórészt elmaradtak)
Az első szabad választások után létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5.-én a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül 'augusztushúszat' emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé (és persze munkaszüneti nappá).
És vannak, akik szerint a gólyák is igen fontos mérföldkövüknek tekintik ezt a napot, mert állítólag augusztus 20-a után indulnak messzi vándorútjukra.
Nem majombolygó, hanem egérutópia
Egy elégedett munkaközösség, amelyből eltűnnek a célok, a kihívások, és/vagy az alkalmazkodás kényszere, elveszti értelmét és túlélőképességét.
(John B. Calhoun 'Egér-utópia' / 'Universe 25' kutatási eredményeinek szervezetelméleti parafrázisa)
VÁLTOZÓ MUNKA-TÉR-ERŐ: Pusztító présbe hajszolja a dolgozókat a végtelen növekedés mítosza?
Az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók májuseggye
KATAFLAM Medical Music:
ÉNEK: Kata - Aki jól fest, odaadó ápolóDOB: Dr. Dobos - könyöklő dobos-bőrgyógyász, dermatológus, aranytestű félisten
BASS: Dr. Papp - pszihoterapeutam a lélek mérnöke,
GITÁR: Prof. Szt. Miklós - aki nagyon szereti a gyermekeket