Stresszdecember után depijanuár, az év legszomorúbb napjával és a fogadalmak feladásának időszakával

Igaz, hogy a karácsony előtti 3-4 munkahét megfelelő kezelése - a munkavállalókat nagymértékben nyomasztó, az évvégi hajrából és az ünnepi készülődésből adódó "szinergikus" stressz miatt - az egyik legnagyobb humán fókuszú kihívás az évben, de sajna foglalkoztatási, munkavégzési szempontból az év eleje sem sokkal könnyebb az év végénél! Hiába érezhető az év első hónapjában még a karácsonyi ünnepek szeretetteljes és pihentető hatása valamicskét, a januári munkába való visszatérés - amely zord hidegben, szürke, ködös félhomályban, sőt gyakran, még vagy már, sötétben történik - az áthúzódó évzárás, az évkezdet nehézségei, az ünnepi szabadságolások miatt felgyűlt munkamennyiség vagy éppen a karácsonyi (túl)vásárlási láz miatt kiürült pénztárcák kongó üressége alaposan rányomja a bélyegét az egyébként sem acélos munkakedvre. Olyannyira, hogy például a Redbooth felmérése szerint

... a január az év legkevésbé hatékony hónapja" 

a munkavégzés szempontjából legalábbis. Az éves feladatainknak csupán 7,2 %-át teljesítjük ebben a hónapban (8,3 % helyett - ha 12 hónapra egyenletesen elosztva számolunk), aminél még a fagyos és dermesztő február is valamivel hatékonyabb a maga 7,6 százalékával). Így ha valamikor, hát

január-februárban van a legnagyobb szükség egy kis plusz aktivizáló-motiváló odafigyelésre a munkahelyeken

(háeresektől, vezetőktől, kollegáktól, a munkaközösség tagjaitól), amely képes feldobni a hangulatot, emelni a munkakedvet és közvetve még az egyéni és szervezeti teljesítményeket is növelni. 

Annál is inkább, mert

• az év első hónapjára ("statisztikailag" január 9. és 14. közé) esik a „Quitter’s Day” a „Fogadalomfeladók Napja”, amikor az újévi elhatározásokat feladják az azokban addig szentül hívő elhatározóik; 
• brit tudósok - egészen pontosan egyetlen brit tudós, bizonyos dr. Cliff Arnall pszichológus, aki a 2000-es évek elején, együttműködve a Sky Travel utazási irodával (hm... hm ...), megalkotta a blue-monday „képletet” - szerint, az év legdepressziósabb napja is - amelyet a brit (marketing) sajtó előszeretettel csak "blue monday"-nek ("kék hétfő"-nek) nevez - januárra, annak harmadik hetének kezdőnapjára esik.

Iskolaigazgatói elismerés a köbön

A szervezeti kultúrát sem lehet örökölni

WILL TO PREPARE: coach-változatok ugyanarra a témára

Komoly teret nyer(t) az idénymunka - de most már meg is fizettetik az árát

A Magyarországon kissé pejoratív csengésű alkalmi munka, vagy szezonális-, esetleg idénymunka az egyszerűsített foglalkoztatás „misztériumának” köszönhetően - amely foglakoztatási forma alkalmazása esetén olcsóbban, költséghatékonyabban lehet magasabb nettó bért kifizetni a munkavállalók számára, azaz versenyképesebbé tenni a vállalkozást a munkaerő-piacon – még ha időszakosan is - kifejezetten vonzza 

• az elsődleges munkaerő-piac legkevésbé hozzáadott értékű munkaköreit betöltő munkavállalókat: a betanított munkásokat, a közmunkásokat, a szövetkezeti dolgozókat, 
• valamint a másodlagos munkaerőpiac szereplőit, például az inaktívakat, a korai iskolaelhagyókat, a kallódókat vagy épp a nyugdíjazásuk után még dolgozni akarókat, és – nem utolsó sorban - a „feketén” foglalkoztatottakat 

De ha jobban belegondolunk, a freelancer vagy szabadúszó lét, a megbízásos jogviszony, a digitális nomádság, az önfoglalkoztatás, - mely sok esetben kifejezetten magasabban képzett munkavállalókat és értékes (jól megfizetett) feladatvégzést takar - sem sokban különbözik az "alkalmi" munkavégzéstől....

2025. február 1-jétől az idényjellegű mezőgazdasági, turisztikai, valamint az alkalmi munkavállalás napi közterhének jelentős emelése (+69 százalék és +63 százalék) mellett 2026. január 1-jétől a munkavállaló mezőgazdasági idénymunkát a korábbi 120 napos foglalkoztatási korláton túl további 90 napig, azaz összesen 210 napig végezhet. A munkáltatónak ugyanakkor a 120 napon felüli napokra magasabb közterhet kell fizetnie. Alkalmi munkában az idén már 120 napot lehet dolgozni akár ugyanannál a foglalkoztatónál is.

MI és az AI

Hóhányó

Ha leesik a hó, (pláne ónos eső), vagy ha fagy, kikerül a konyhából a szabadba a konyhasó. Pedig környezeti hatásainak összességét tekintve, beleértve a csúszásmentesítést is, kvázi minden jobb, mint a NaCl.

A konyhasó –7 ºC alatt gyakorlatilag hatástalan a fagy ellen, ezzel szemben viszont minden hőmérsékleten és évszakban súlyos és tartós károkat okoz a környezetben. A télen az utakra/járdákra/lépcsőkre/iskolaudvarokra kiszórt hatalmas mennyiségű só éveken át velünk marad: olvadáskor nehezíti a visszamaradó víz természetes párolgását, ráadásul a felszíni vizekben feloldódva messzire, a felszín alá is eljut. De a maró hatású NaCl nemcsak az élő környezetet, a növényzetet, a fákat (gátolja azok folyadékfelvételét, és így kiszáradnak), a talajt és annak lakóit károsítja, hanem szinte mindent, amit ér: utakat, hidakat, acélszerkezeteket, a járművek alvázát és gumiját, épületeket, közműveket, vezetékeket, sőt a (munka)ruházatunkat is. De az állatok, például a kutyák is nehezen viselik, ha kimarja tappancsukat a só. 

A legjobb megoldás, ha vesszük a fáradságot és - nem mutogatunk másokra, az önkormányzatra 

a közterületek hó- és jégmentesítése 1895-től közfeladat a Fővárosban, amelyet a felelős hivatal jórészt alvállalkozók bevonásával végeztetett el, például Cséry Lajos cégével is, amely a szemétszállításban is érdekelt volt.

a házmesterre / közös képviselőre, vagy a nagypapára - a munka frontjára lépve időben elkezdjük hányni (söpörni, lapátolni, kotórni) a havat, mielőtt még az lefagyhatna. Ilyenkor semmit nem kell kiszórni, és még mozgunk is kicsikét. 

„Mentuler András cipész tegnap a Kender utcában hótakarítás alkalmával Szilágyi Lajos kőmívessel szóváltásba elegyedett s e közben annyira méregbe jött, hogy csákányával Szilágyinak az orrát leütötte” (Budapesti Hírlap 1886. február 14.)

Ám ha a napközben letaposott hó lefagy, vagy ha ónos eső miatt csúszik a cucc, akkor arra a csúszásmentesítés, illetve a balesetmegelőzés miatt célszerű szórni „valamit”. A konyhasó helyett azonban

• számos, nem-vegyi, környezet-barátabb anyag bevethető: fahamu, fűrészpor, kőzúzalék, homok, faforgács, geotextíliák és jégmentesítő fóliák, sőt a zeolitos macskaalom is megfelel erre a célra, de talán a legjobb csúszásgátló anyag a téglaőrlemény (sötét színe gyűjti a hőt, olvaszt, kellően puha, így sem az utat, sem az autókat nem károsítja), valamint a cukorgyártás során melléktermékként keletkező vinasz, amelynek kellemetlen ugyan a szaga (ezért csak külterületi övezetekben szokták alkalmazni), de a földbe szivárogva trágyaként is hasznosul, így a növényvilágnak kifejezetten kedvez. 
• a vegyi anyagok közül pedig a borkősav vagy ecet-alapú oldatok, de a kálisó (útkáli) talán a legmegfelelőbb: a NaCl-nál kevésbé károsítja a fémeket, környezetkímélőbb, hatékonyabban olvaszt (–25 ºC-ig a visszafagyást is megakadályozza), és kevesebb is elég belőle. De a konyhasónál az acetátok, nátrium-, kálium- és magnéziumalapú vegyi anyagok is környezet-kímélőbbek – például a jegesedést megelőző kalcium-magnézium-acetát sem károsítja a betont, és veszélytelen a növényekre, állatokra nézve is.

Fenyőmunka vagy vízkereszt vagy amit akartok

Magyarországon évente mintegy kétmillió karácsonyfa kerül felállításra (a legtöbb az otthonokat díszíti, de szépszámmal kerülnek fák közterekre, cégek, közintézmények, iskolák közösségi tereire is), és ahhoz képest, hogy a karácsonyfák tündöklése mindössze 2-3 hétig tart, igen sok meló van velük.

A Vízkereszt (január 6.), egyrészt a háromkirályok, pontosabban a napkeleti bölcsek ünnepe (plusz a farsangi szezon kezdete), másrészt a karácsonyfák „tűzrevetésének” - és egyben a karácsonyi időszak lezárásának - hagyományos időpontja.

Idehaza mintegy háromezer hektáron, leginkább Zala, Vas és Somogy megyében nevelnek karácsonyi örökzöldeket. A néhány, 20-25 hektáron termelő nagyobb gazdaság mellett, több száz kisebb, 1-2 hektáros magángazdaságban folyik a termesztés. A két legismertebb hazai termelő Nemespátró és Surd községek. Surd például az ország karácsonyfáinak mintegy 60%-t biztosítja, lakosságának nagy része, szó szerint, a karácsonyfákból él. Itt szinte nincs is olyan család, amelyik ne lenne kapcsolatban a fenyőtermesztéssel, generációról generációra öröklődik a fenyőmunka. De a tévhittel ellentétben nem ad hoc erdőjárásról és -irtásról van szó, a karácsonyfának szánt fenyőket külön erre a célra létesített telepeken nevelik, gyakorlatilag haszonnövényként, a kivágottak helyére pedig nyomban újat ültetnek (a gyökeres, cserepes karácsonyfák a forgalom 10-15 %-t adják).

Egy egyhektáros telken nagyjából 9000 fa fér el, amiből 250-300 darabot adnak el egy évben, így az adott területen komoly, élő fenyveserdő található (műfenyők gyártására létesített ipari gyártócsarnokok, raktárak, logisztikai bázisok helyett). A leggyorsabban a lucfenyők nőnek, 5–8 évesen kerülnek kivágásra; az ezüstfenyőket 6–11 évesen, a Nordmannokat pedig csak a 8. évtől lehet eladásra kínálni, körülbelül 15 éves korukig (egy 1,5–2 méteres fa úgy 12 éves lehet). 

A karácsonyi "haszonfenyő"  - amíg eladásra kerül - sok-sok ráfordított munkát és költséget igényel: rendszeresen metszeni, nyírni-fazonírozni, kapálni kell; a műtrágyázás és a vegyszerezés is alapfeltétel, a meleg és száraz nyarakon pedig a rendszeres locsolás is elengedhetetlen (a klímaváltozás itt is érezteti a hatását...), "cserébe" viszont a túl enyhe tél sem tesz jót a fáknak. És persze ott van az őrzés, majd a favágás és a szállítás is. A fenyőmunkából meggazdagodni nemigen lehet, épp csak annyi bevételt termel, hogy megérje vele foglalkozni.

Újév első napjaiban aztán, a díszeiktől megfosztott, megtépázott és megkopaszodott, kihajigált fenyők szomorú látványa fogadja az ünnepek után munkába igyekvőket (a hagyomány szerint Vízkeresztkor még egyszer meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, majd a fát tűzre vetik, csak egy ágacskát tűznek belőle a szentkép mögé a gonosz ellen). A levitézlett karácsonyfák elszállításáról aztán már jórészt az önkormányzatok gondoskodnak (nem a termelők vagy a kereskedők). Van ahol ledarálják, és a komposztálódott anyagot talajtakaróként hasznosítják, máshol erőműben égetik el biomasszaként, de sok helyen a dicső fenyők az otthonokban, tüzelőként vagy állattakarmányként hasznosulnak - a karácsonyi tündöklés után is.

Akiket mélyen elszomorít az egyszerhasználatos, kidobott karácsonyfák elárvult látványa, azok számára némi gyógyírt jelenthet, hogy a többször használatos műfenyőnek is megvan a maga keresztje: az előállításához ugyanis legtöbbször PVC-t használnak, ami az összes műanyag közül a legártalmasabb, mert kidobás után a mikroműanyagai, valamint az előállításához használt klóralapú vegyületei rendkívüli módon szennyezik a vízi és földi élővilágot, beleértve az emberi szervezetet is (ráadásul nem hasznosítják újra, mert a PVC annyi hozzáadott vegyszert és lágyítót tartalmaz, hogy az ehhez szükséges szétválasztás túl bonyolult, időigényes és drága). Mi több a legtöbb műfenyő nem Európában készül, ezért és szállítása és raktározása miatt a szénlábnyoma is jelentősen nagyobb, mint az igazi fenyőé.

Na, ez az év is jól kezdődik!

Na, ez az év is jól kezdődik!”

1943. január 1-én, a fenti,  a szerzőjére jellemző, cinikus, önironikus, mélyfekete humorú szavakat követően nyolc perccel fagyott halálra a Voronyezsi járásban, a munkaszolgálatosként (fegyver nélküli munkavégzéssel) katonai szolgálatot teljesítő Rejtő Jenő.

Egyébként az ÚJÉV, a naptári év legelső napjához - a fentin tragikus anekdótán túl is - számos népszokás, hiedelem, babona, legenda és tradíció kötődik. Ezek közül is az egyik „legfontosabb” (mármint azon túl, hogy kéményseprővel "kell" találkozni és január elsején nem kell dolgozni!), hogy újévkor az ünneplők az egész előttük lévő teljes év sikerét igyekeznek biztosítani, mivel a hagyomány szerint - az év első napjának "ómen" hatásmechanizmusa miatt - amilyen az első nap, olyan lesz az egész év is. Ami újév napján történik, vagy amit az ember ekkor cselekszik, az fog egész évben ismétlődni, illetve jellemzőjévé válni az elkövetkezendő 364 napnak. Ezért ezen jeles napon 

• még a betegek is felkelnek az ágyból; 
• mindenki korán reggel mosakodni igyekszik (hogy egész évben friss és fitt maradjon); 
• senki semmit – kölcsönt, ajándékot, szemetet – ki nem ad a házból (nehogy az év során bármi is „kimenjen” onnan); 
• viszont lencsét, kölest, rizst igyekszik enni  (hogy dőljön befelé a lé);
• tartózkodik a vitáktól, veszekedésektől;
• és aki csak teheti távol tartja magát a munkától (mosástól, takarítástól, nehogymá' ez legyen a jellemző az egész évre).

Talán ez utóbbi miatt (is), újév napja munkaszüneti nap, többek között Magyarországon is… Mondjuk, nem volt mindig így. A különböző kultúrák legtöbbje egyébként is valamely csillagászati (pl.: a tavaszi nap-éj egyenlőség) vagy természeti jelenségekhez kötötte az év kezdetét. A nyugati kultúrkörben is csak a Julián naptár bevezetésétől, i.e. 46-tól lett január 1. az új év első napja (korábban, a köztársaságkori Rómában az újév napja még március idusára, azaz 15-ére esett). 

Érdekes azonban, hogy az új év első napja, pont annak "ómensége" miatt, a rómaiaknál például NEM volt hivatalos munkaszüneti nap (dies fastus, azaz olyan nap volt, amikor a római állam „jogilag működött”), mivel vélhetőleg azt akarták elérni, hogy az év egésze is szorgalmas munkában teljék. Ugyanakkor ügyeltek arra, hogy e neves napon a munkát azért túlzásba ne vigyék és egyfajta szerencsehozó ünnepélyesség hassa azt át.

Ezt a dátumot aztán az 567-es Tours-i zsinat eltörölte, és a következő ezer évben különböző napokat, egyes helyeken a karácsonyt vagy a vízkeresztet, illetve a Háromkirályok napját (január 6-át), esetleg a húsvétot tekintették az év kezdetének, de a legtöbb európai országban március 25-e honosodott meg újév napjaként - annak vallásos jelentősége miatt (Gyümölcsoltó Boldogasszony). 1582-ben aztán, XIII. Gergely pápa naptárreformjával lett ismét január 1. – a karácsonyi időszak nyolcadik napja – az általánosan elfogadott újév-dátum, melyet 1691-ben XI. Ince pápa tett véglegessé. Azóta temetjük "hivatalosan" a munkát e nevezetes napon....

Nő a baj (zaj)!

Földünkön évente egy decibellel nő a háttérzaj mértéke! A zajszint egy forgalmas út mellett lévő ház szobáiban elérheti a 40-50 dB-t, egy egyterű irodában az 50-60 dB-t, egy zajos osztályteremben a 60-70 dB-t, egy zsúfolt étteremben viszont már a 70 dB-t is. Emiatt az unió lakosságának 40%-a, a magyar lakosságnak pedig 25%-a él és dolgozik az egészséget is károsító 55 decibeles határértéknél nagyobb zajszint mellett. A Microsoft 2025-ös kutatása szerint a 9-től 5-ig dolgozó alkalmazottakat kétpercenként zavarják emberek, e-mailek és egyéb értesítések. A Deloitte felmérése pedig azt mutatja, hogy az alkalmazottak 53%-a szerint a digitális zaj a termelékenység legnagyobb akadálya
A Jabra 2024-es kutatásában a válaszadók közel háromnegyede (71%) mutatott rá, hogy a hangos környezetben végzett munka mentálisan fárasztja őket, és kifejezetten rontja a feladatokra való összpontosítást.Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2011-es adatai szerint, Európában évente 1 millió egészséges életévet veszítünk el a zajártalom miatt bekövetkező stressz, kiégés, fáradság, alvászavarok, valamint az ezek nyomán kialakuló szív- és érrendszeri megbetegségek miatt.

A WHO ajánlása értelmében a munkahelyek belső zajszintjének nem lenne szabad meghaladnia a 35 dB-t, hogy megfelelően tudjunk koncentrálni és dolgozni (az otthonainkban pedig éjjel a 30 dB-t, nappal a 40 dB-t ahhoz, hogy nyugodtan tudjunk pihenni). Így a nagy zajterhelésnek kitett ingatlanokban, vagy az olyan épületekben, ahol sokan és sok időt töltenek együtt (a forgalmas utak, autópályák közelében épült irodaházak és/vagy az állandó alapzajjal működő egyterű irodák, és/vagy a rendszeres on-line meetingek megtartására használt közösségi helyiségek), egyre inkább szükségszerű - a kötelező munkavédelmi eszközök használatán túl - 

• a megfelelően tervezett és kivitelezett vagy éppen „józan paraszti ésszel" alkalmazott akusztikai védelem (hangszigetelt nyílászárók, hangelnyelő puha burkolatok, például szőnyegek, függönyök, térelválasztók, paravánok, stb.
• fül-, fejhallgató egyéni használata; 
• a munkaközi szünetekben pár perc séta vagy "csak" tartózkodás alacsony(abb) zajszennyezettségű környezetben, akár a szabadban....

mert a munkahelyi egészség márpedig kifizetődő.

Évszázadok óta egyetemes munkaszüneti nap

A Karácsony – a Jézus Krisztus menybemenetelére emlékeztető Húsvét után – a legnagyobb keresztény ünnep, amely az I. Konstantin római császár által 325-ben összehívott nikaiai zsinat határozatának értelmében, Jézus Krisztus földi születésének emléknapja. Azóta minden évben december 25-én tartják világszerte (annak ellenére is, hogy történelmileg nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének időpontjaként), amely nap aztán az emberiség talán egyetlen igazán egyetemes ünnepévé, a szeretet, az odaadás, a békesség, a család, az otthon tradicionális és bensőséges, munkaszüneti (öröm)napjává vált, amely nem mellesleg a "sötét" középkorban nem csupán két napig, hanem vagy két hétig, egészen Vízkeresztig eltartott.

Azon túl, hogy az igazi gazdagságot nem lehet pénzben kifejezni, a betörőreszkettető Kevin McCallister, pontosabban a szülei meglehetősen jómódban sugározzák a családi szeretet mindent felülíró erejét minden idők legnépszerűbb karácsonyi alkotásában. Közgazdászok, ingatlanbecslők, utazásszervezők és munkaerőpiaci szakértők egyöntetű véleménye szerint, McCallisterék akkora jövedelemmel rendelkeznek (az USA egyik legdrágább környékének számító Chicago Winnetka-ban található hatalmas, többszintes családi ház birtoklása és fenntartása, valamint 15 fő párizsi – ebből négy felnőtt első osztályon történő – nyaraltatása/teleltetése példa erre), amelyet a társadalom felső 1 százaléka engedhet meg csak magának: egyébként ehhez elég sikeres divattervezőnek, mint Kevin édesanyja, és "átlagos" (amerikai…) üzletembernek lenni, akárcsak Kevin édesapja.

Magyarországon a szocializmus korai éveiben igyekeztek is új irányba terelni a karácsonyi ünnepkört. Eltávolodva a vallási alapoktól, az 1950-es évek elején

• fenyőünneppé ideologizálták, 
• Szent Miklós helyett Télapó járta a decemberi vidéket,
• ideológiailag elhatárolódtak a karácsony előtti bérszámfejtéstől, ekképpen megregulázva az ajándékozás "mit hozott a Jézuska?" kínos, a munkásosztályt vallási ópiummal mételyező, imperialista-kapitalista szokását is. 
• második napját  (amely egyébként Szent István, az első keresztény vértanú ünnepe a katolikus egyházban) munkanappá nyilvánították, 

1952 december 17-én a kommunista vezetés által karácsony másnapjának munkanappá történő nyilvánítása ellen tiltakozván, Molnár Imre váltóőr, a vadiúj munkanapon (1952. december 26-án) a budapesti közlekedéstörténet legsúlyosabb, huszonhat halálos áldozatot követelő balesetét idézte elő a Buda-Császárfürdő állomáson, amikor is a közelgő HÉV-szerelvény előtt a rendesen állított váltót visszadobta, így a szentendrei HÉV az állomáson veszteglő esztergomi személyvonatba rohant.

1956. decemberére viszont a Fenyőünnep visszakapta a második munkaszüneti napját, 1988-ra pedig végképp elveszítette dominanciáját, és ismét teljes pompájában, a maga két munkaszüneti napjával (amelynek hosszát, évek óta tartó próbálkozásokkal, a szenteste napjával is igyekeznek megnyújtani az aktuális ellenzéki körök) ragyoghatott fel a Karácsony.

400 ezren dolgoztak a holdra-szállásokon

J. F. Kennedy amerikai elnök 1962 őszén hirdette meg a holdraszállási programot

"Not because they are easy, but because they are hard...”(nem azért, mert könnyű, hanem azért, mert nehéz!)

A történelmi esemény aztán (mármint maga a holdraszállás) amerikai idő szerint 1969. július 20-án (az európai szerint 21-én hajnalban) történt meg, amikor Neil Armstrong az Eagle holdkomp ajtajából egy kis lépést téve, de az emberiség számára egy hatalmasat ugorva, első emberként a Hold felszínére jutott. Ezt követően még további öt, "emberes" holdra-szállás történt, melyek keretében 1969 és 1972 között az Egyesült Államok 12 űrhajóst juttatott égi kísérőnk felszínére.

Vannak, azonban, akik szerint mindez átverés volt, és valójában soha nem járt ember a Holdon. 

Akár így, akár úgy, de mindenesetre érdemes tisztelettel adózni annak a mintegy 400 ezer munkavállalónak (tudósnak, mérnöknek, technikusnak, háttér/support dolgozónak), aki az összesen hat, az ember holdra-juttatását (és persze visszahozását) megvalósító, mintegy 28 (mai árfolyamon számolva kb. 280) milliárd dollárt felemésztő Apolló-küldetés „színlelésében” részt vett, illetve ezt a világraszóló "átverés"-sorozatot végrehajtotta, és azóta is – híven tartva magát a munkaszerződésének titoktartási klauzulájához –  egyetlen árulkodó szót sem kiejtve a száján, eme "fondorlat" részleteit magában tartotta.

És a show megy tovább: 2025. december 18-án rendeletet adott ki Donald Trump amerikai elnök, amely szerint a NASA 2028-ig újra embert küld a Holdra, 2030-ig pedig egy állandó holdbázist épít, amelynek az energiaellátását moduláris atomreaktorokkal kell biztosítani.

"Elképesztő ember, ki vagy te?"

Elképesztő ember, ki vagy te? Feltaláltad a kereket, feltaláltad a tüzet, feltaláltad, hogy az együttműködés az egyetlen esélyed.” (részlet Krasznahorkai László Nobel-beszédéből 2025, december. 7.)

Menő, de melós Mikulásnak lenni

Igaz, hogy csak évi egy napot dolgozik úgy istenigazából (az ajándékkérő levelek olvasgatását, vagy a meglepetések előkészítését, illetve az ajándékkészítő manók, vagy a kisérő krampuszok felügyeletét és a rénszarvasok ellátásának koordinálását most hagyjuk), de azt az egyet éjszakai műszakban teszi, amely az időzónákat és a Föld forgását is figyelembe véve, mintegy 31 órás, megszakítás nélküli munkarendet jelent. 

Ebbe persze nincs beleszámítva a muzulmán, a zsidó, a hindu, stb. vallású gyerekek lakhelyeinek meglátogatása, plusz nincs figyelembe véve, hogy a protestáns angolszászoknál Karácsonykor, de a katolikus nyugaton és Közép-Európában - így a magyar nyelvterületen is - december 6-án, Szent Miklós napján érkezik, vagyis az az egy napnyi meló "ténylegesen" két napra oszlik szét - ezzel bizonyára nem kicsit megzavarva a teljesítmény-értékelő rendszereket, és komoly szakmai kihívást okozva a bérszámfejtés szorgos manóinak.

Viszont ez alatt a 31 órás éjszakai műszak alatt, ahhoz, hogy meglátogassa az összes jó gyereket

• 117 millió km-t kell megtennie, közel 1000 km/másodperces átlagsebességgel (ami a hangsebesség 3000-szerese), miközben 297 500 N centrifugális erő hat rá, azaz, 8 207 ekg-os erő préseli a szán háttámlájához
• mintegy 107 millió háztartást kell felkeresnie, amely kábé 1240 lakást jelent másodpercenként. Tehát Télapónak lakásonként 0,008 ezredmásodperce van szüksége ahhoz, hogy megálljon, a szánjából kiszálljon, a kéményen leugorjon, lerakja az ajándékokat, felfalja a kikészített sütiket, felnyalábolja a rénszarvasoknak szánt répát, majd a kéményen keresztül visszamásszon és beszálljon a szánjába (esetleg szusszanjon kicsikét, a szánhúzóit megetesse, vagy ha a szükség úgy hozza, elvégezze a dolgát).

Állítólag 1965-ben, tíz nappal karácsony előtt, amikor Walter Schirra Jr. és Thomas P. Stafford amerikai űrhajósok egy fontos űrdetést követően hazafelé tartottak a Gemini-6 űrhajó fedélzetén, a Föld légkörébe történő belépésüket megelőzően egy különös objektumról küldtek jelentést a földi irányításnak Houstonba: "...egy objektumot látunk, talán egy műhold lehet, ami északról délre halad, valószínűleg a pólusok körüli röppályán (...) egy parancsnoki modulból és előtte nyolc kisebb modulból áll, a parancsnoki modul pilótája pedig piros ruhát visel”. Majd az űrhajó fedélzetéről, szájharmonikán és csengettyűkön előadva, felcsendültek a Jingle All The Way dallamai is...

De a szánhúzó rénszarvasoknak, sem könnyű. Szó szerint, hiszen a szán - amennyiben minden érintett gyerek csak egy közepes méretű, 1 kg súlyú csomagocskát kap - 375 000 tonnányi cuccal van megpakolva (nem számítva bele Télapót magát, aki szemmel láthatóan igencsak túlsúlyos és a szánnak a súlyát sem, ami szintén nem egy picinyke hópihényi.

Szóval, igen nehéz és húzós meló Mikulásnak lenni, na!

Salary = salt = salarium = sóbér?

Ha elsőre nem jó szakmát választottunk...

"Ha elsőre nem jó szakmát választottunk, akkor legyen merszünk tovább állni. Mert nem feltétlenül befejezni kell, amit elkezdtünk, hanem bátran változtatni!"

A bevett és általános gyakorlat szerint a dolgozó ember nem lezár egy megfáradt, kiégett, alig pislákoló munkakapcsolatot, hanem tovább lép egy jobbnak tűnő másikba (épp úgy, ahogy azt a párkapcsolatai során is tezsi). Az esetek döntő többségében a dolgos-szorgos proletár csak akkor szakítja meg munkahelyi kapcsolatát, ha van már máshol biztonsággal kecsegető másik kapcsolódás. A változás szükségességét érzi, de a bizonytalanság kockázatát kerüli, a változáshoz szükséges bátorságot bevállalni pedig nem meri, inkább védekezik. Így a függetlenség biztosította döntési szabadság optimalizáló, összhangteremtő lehetősége el is vész - talán örökre.

A HVG Extra Pszichológia Magazin az életközepi válságról készített 2020-as felmérése szerint a 37-55 éves korosztály közel negyede más szakmát, karriert választana, 19%-uk tovább és többet tanulna. Ha újrakezdhetné...

Stresszdecember

Ráfordultunk a decemberre! És ez az év végi időszak nem csak a közelgő családi szeretetünnepről, hanem egy munkaközösség életében a mikulásnapi kollegális ajándékozgatásokról, a vállalati műfenyők felállításáról, a karácsonyi céges vacsorameghívásokról, az elkötelezettségnövelőnek szánt, de sokszor inkább csak kényszeredett év végi vállalati parti-készülődésekről (és berugásokról...) is szól!

Kutatások bizonyítják - és minden dolgos-szorgos munkásember tapasztalhatja is - hogy ez az év legstresszesebb időszaka: megnövekszik a depressziós, szorongó, magukba forduló kollégák száma, ami hibázásokhoz, konfliktusokhoz, az egyéni és a szervezeti teljesítmény csökkenéséhez vezet(het). A karácsony közeledtével ugyanis nemcsak az év végi hajrá, a tervszámok teljesítésének kényszere, a megnövekvő zárási feladatok, vagy éppen a bértárgyalások nyomják rá a bélyegüket a munkaközösségre, hanem sokakban felerősödik a szociális elszigeteltség érzése és - nem utolsó sorban - az anyagiakkal kapcsolatos, illetve a felfokozott és túljáratott ünnepi készülődésből adódó stressz. Mindezt ráadásul csak fokozza a téli megbetegedések növekvő száma (amire 2021-ben például a pandémia is rátett jópár lapáttal), a testmozgás hiánya, no meg persze az év végi ünnepek előtti és alatti túlzott étel és alkoholfogyasztás… Ezen okoknál fogva a karácsony előtti 3-4 munkahét megfelelő kezelése az egyik legnagyobb humán fókuszú kihívás az évben!

Ebben az időszakban, a vezetőknek és a munkaközösség összes tagjának még fokozottabban kell figyelniük arra, hogy érzelmileg stabil, félelemmentes, támogató munkahelyi légkört alakítsanak ki: a kollégák érezzék biztonságban magukat, érzelmileg kapcsolódjanak, kapcsolódhassanak a munkatársaikhoz és a munkahelyükhöz, támaszkodhassanak, számíthassanak egymásra, a vezetőikre, érezzék, hogy bíznak bennük, foglalkoznak velük, odafigyelnek rájuk. Valahogy úgy lehet ezt jól csinálni, ahogy azt Feldmár András is javasolja (szabadon idézve):

"A legjobb vezetők/kollégák azok, akik ha csak leülnek melléd, te már jobban érzed magad!"

Ha másért nem, hát az üzleti és szervezeti sikeresség érdekében!

The show must go on!

A hálaadó csütörtök után tradicionálisan jön a fekete péntek

Az egyik legnagyobb, világszerte pedig a legismertebb, tipikusan észak-amerikai ünnepet, a Hálaadást 1941 óta hivatalosan november negyedik csütörtökén tartják (bár magát a hála-adást tradicionálisan már 1621-től ünneplik). Az USA különböző pontjain élő rokonok, barátok ilyenkor felkerekednek, szó szerint milliószám kelnek útra és gyűlnek össze, hogy közösen adjanak hálát azért, amijük van. 

Történik mindez, tehát, csütörtökön, és épp ezért az azt követő napra, vagyis a Hálaadást követő péntekre, azóta is egyre többen és többen kérnek maguknak szabadnapot, hogy az utazgatással és a közös családi vacsorával járó fáradalmakat kipihenjék. És - ha már dolgozniuk nem kell - az így összehozott, csütörtöktől kezdődő, egy szabad péntekkel kiegészített hosszú hétvégét vásárolgatással ütik agyon, elkezdvén a karácsonyi ajándékvásárlási dömpinget. Így vált egy fizetett szabadnap a fogyasztás szentségelt ünnepévé a munkás tömegek számára. 

Egyébként november utolsó péntekét Black Friday néven 1966-ban egy bélyeggyűjtéssel foglalkozó magazin említette először. Ők a philadelphiai rendőrséget idézték, akik Fekete Péntekként aposztrofálták az utcákon uralkodó helyzetet: a szabadságon lévő, vásárolni induló proletárok miatt a zsúfolt utcákon rengeteg baleset és erőszakos esemény történt.

Persze, van másik magyarázat is, amelyet a Black Friday elnevezés negatív kicsengése miatt a kereskedelemben érintettek igyekeznek elhitetni. Szerintük ugyanis, amikor még kézzel könyveltek, piros számokkal írták a veszteséges, míg fekete tintával a nyereséges hónapokat. A Fekete Péntek név tehát arra utal - az eladásban érdekeltek szerint legalábbis - hogy ez az a nap, mikor a sokak számára veszteséges iskolakezdés utáni „piros” hónapok mérlege végre pozitív „feketébe” fordul. Azaz újból lehet - mert van megint miből - költeni...

SHAW után szabadon

„Minden szakma a laikusok elleni összeesküvés.”